Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak

2020. március 10. kedd - 111. szám - A származási hely feltüntetése érdekében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik):

632 jár vidéki falvakban… (Derültség a kormánypárti sorokban. - Gyopáros Alpár tapsol.) Gyopáros

Alpár, befejezné már ezt a gúnyos, mocskos stílust, amit itt előadott?! - Felzúdulás a kormánypárti

sorokban.) Honnan meri ön megkérdőjelezni… ELNÖK: Nagyon kérem! DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): …hogy én járok-e falvakba vagy nem?! (Az elnök csenget.) Honnan meri, Gyopáros Alpár?!

Elnök úr, egész tárgyalássorozat alatt ő gúnyosan kiröhögi a képviselőtársait! ELNÖK: Nagyon-nagyon köszönöm, képviselő asszony, ilyen magasságból pontosan látom, hogy mi

történik. DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Szörnyű, amit művel! Szörnyű! ELNÖK: Úgyhogy az az ábra, hogy kérem, térjen vissza a törvény tárgyalására. DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Szörnyű! ELNÖK: És egyébként mindenki más meg figyeljen, mert érdekes dolgokat mond a képviselő asszony.

Parancsoljon! DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Magyarországon minden negyedik 15 éves tanuló még mindig nem képes elsajátítani az olvasási,

matematikai feladatok megoldását. Ezzel tessék például foglalkozni! Aztán elmondom önöknek,

hogy a World Democratic Audit felmérése szerint Magyarország a 154 országból a 44. helyen van az elégedetlenségi rátában; ez azt jelenti, hogy a polgárok mennyire elégedettek a hazájuk, az otthonuk,

a kormányuk tevékenységével. De az elégedettségi faktorban viszont a 154 országból mindössze a

107.-ek vagyunk. Az OECD-országok között a 38 országban készített felmérésből a 32. helyen

vagyunk a Better Life Index szerint. A társadalmi értékválság, a cselekvőképtelenné váló társadalom képe az, ami minden egyes ilyen

felmérésből kimutatkozik. A magyar társadalom 60-70 százalékának kevesebb a fizetése, mint az

önök által az elmúlt évben kimutatott bruttó 350 ezer forint. A legszegényebb járásokban a

Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 10-15 százalék a munkanélküliség. (Nacsa Lőrinc: Ez nem a

törvény!) De, el fogom mondani, a magyar falu fejlesztéséről szól a törvény indoklása, ezért

beszéljünk csak a faluról, és egyébként még van időm. És akkor most felolvasom önöknek egy borsodi kis falu életét, mert bár önök mindig azt

mondják, hogy önök a falvakban és a kistelepüléseken járnak, és minden rendben van, de akkor elmondom, hogy miért nincs minden rendben. Kiscsécs „a legtakarosabb borsodi roma település” címet kiérdemelte az elmúlt években. A

lakosság 90 százaléka ugyanis cigány etnikumú, nagyjából ennyi a munkanélküliek aránya is. Az

utcák mind gondozottak, az árkokban szépen nyírt fű, a házak tiszták, körülöttük virágok, gondosan

megművelt kiskertek, ám az épületek nagy része vakolatlan, egy-kettő megrogyva utolsó évét éli,

többnél késtek az időnként szükséges állagmegőrzési munkák, erre már nem telik. A házak

többségében ugyan van áram, de víz már alig-alig, az utcai kutakat használja majd mindenki. Gáz-, csatornahálózat nincs, a közműcégeknek nem éri meg a befektetés, mert mint állítják, úgysem tudnák

kifizetni a rezsit a helyiek. Telefon egy-két háznál és egy utcai fülkében van, mobilt senkinél nem