Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 10. kedd - 111. szám - A származási hely feltüntetése érdekében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VARGA ZOLTÁN (DK):
630 Gábor: Nézd már meg!) Több százezer ember ment el az országból. Egy konkrétumot szeretnék mondani: Baranya megye lakossága 2011-ben 391 ezer fő volt és 2019-ben 360 ezer fő. (Dr. VargaDamm Andrea: Így van!) És egyébként, ahogy járom a baranyai vidéket - ugye, nekem nem kell lemennem vidékre, én ott élek, vidéken -, látom a hirdetéseket, ahogy éppen kifüggesztik, hogy Zala megyei munkahelyekre várják a baranyaiakat, hogy menjenek át, költözzenek át, mindenféle támogatással. Sajnos vannak ilyen válságtérségek, és alapvetően ezekről a térségekről beszélünk. Én nagyon örülök Nagy Csaba képviselő úr felszólalásának, nagyon sok dologban egyetértünk. Mindenképpen fontos képviselő úr szerepe, mert ha jól tudom, akkor országosan ez az a választókerület, ami a legtöbb településből áll, tehát mondhatjuk, hogy a legelaprózottabb választókerület, itt lehet talán leginkább találkozni a kistelepülések problémáival, és itt van az ország egyik legszegényebb térsége, az Ormánság. Óriási a kihívás. De nyilván a képviselő úr is látja ezeket a döbbenetes demográfiai adatokat, az elvándorlási adatokat. Én azt szeretném javasolni képviselő úrnak, hogy ön is követelje meg a kormánytól, hogy amit ígér, azt legalább teljesítse. Említette a vajszlói kihelyezett kormányülést. Vajszlón is, illetve Pécsen is Orbán Viktor konkrétan olyan ígéreteket tett, hogy Barcs és Drávaszabolcs között új határátkelőhely létesül - nem sikerült teljesíteni. 2018-ra ígérték az M6-os autópálya meghosszabbítását a határig, hogy 2018-ra elkészül, ez sem valósult meg. Az ön választókerületét érinti, hogy 2018-ban két irányból, Barcs és Pécs irányából elkezdődik az M60-as autópálya továbbépítése - egy kapavágás se történt ebben az ügyben. Én partnere leszek képviselő úrnak abban, hogy együtt követeljük a kormánytól, hogy legalább ezeket az ígéreteket teljesítsék. És azzal is egyetértek, igen, ha 50 milliárd forinttal áll több rendelkezésre az alsóbb rendű úthálózat fejlesztéséhez, az is több, mint a semmi. De ha azt látjuk, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésére kamatokkal együtt ezermilliárd forintot kíván a kormány elkölteni, egy olyan fejlesztésre, amely alapvetően csak a kínai érdekek szempontjából értékelhető, akkor én azt gondolom, van milyen irányba változni a kormánypolitikának. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Nem megakasztva a vita menetét, fel kell hívjam a figyelmüket egy sajátos szóhasználatra, amit ellenzéki és kormánypárti is használ, és tudom, hogy semmilyen bántó szándék nincs benne, de minthogy a nyilvánosság előtt beszélünk, javaslom, hogy ezt hagyjuk el. Ne mondjuk azt, hogy lemegyünk vidékre és fölmegyünk Budapestre. (Taps. - Nacsa Lőrinc: Így van! - Balczó Zoltán: Én mondtam, hogy kell nekünk! - Dr. Varga-Damm Andrea: A fideszesek mondják!) Ez egyetlenegy esetben használható, ha a tengerszint feletti magasság esetére vonatkozik. Minden más esetben úgy a budapestiek, mint a vidékiek számára bántó lehet, és mi a magyar Országgyűlés tagjai vagyunk, használjunk más kifejezéseket! (Balczó Zoltán: Felmegyünk!) Így aztán, ennek nyomán Varga Zoltán képviselő úr, a DK képviselője következhet. VARGA ZOLTÁN (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon ügyelni fogok a szavaimra, bár hozzá kell hogy tegyem, Debrecen lejjebb van, mint Budapest. Tehát ilyen tekintetben földrajzilag én joggal mondhatnám, hogy lemegyek Debrecenbe. Már csak azért is, mert ott élek. Vigh László képviselőtársam hozzászólására reagálva azt kell hogy mondjam, irigylem a képviselőtársam problémáit ott Zala megyében. Én javasolnám, hogy menjünk el közösen például a hajdú-bihari Bagamérba, ahol meglátja, hogy milyen a keleti rögvalóság különben, hiszen Zala megyéből mindenki átjár Ausztriába és a környező országokba dolgozni. (Nacsa Lőrinc: Mindenki.) Elhiszem, hogy ott könnyebb az élet, én mégiscsak javaslom, hogy jöjjön velem, és nézzük meg, milyen az, amikor a helyi kiskirályok osztják a munkát a közmunkásoknak, és azok nem mernek egy árva mukkot sem szólni. És nincsenek utak és nincsenek alapvető szolgáltatások. Lassan már piac sincsen. Miről beszélünk, képviselőtársam?
