Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 10. kedd - 111. szám - A származási hely feltüntetése érdekében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NAGY CSABA (Fidesz):
627 elsődleges célja a kistelepülések népességmegtartó erejének, a vidéki, falusi élet előnyeinek erősítése, kihangsúlyozása, elősegítve a gyermekvállalási hajlandóság növekedését is. A „Magyar falu” program az élet számos területén tesz erőfeszítéseket annak érdekében, hogy megfelelő életszínvonalon élhessenek a kistelepüléseken otthont teremtők, illetve az oda vágyók lemondások nélkül teremthessék meg otthonaikat a választott kistelepülésen.” Szeretnék még mindig a törvényjavaslathoz kapcsolódóan egy-két dolgot elmondani, s ha lehet, egy-két élményt én is megosztanék ezzel kapcsolatban. Én a „Magyar falu” programmal, illetve a magyar falvaink fejlesztésének gondolatával nyilván nem 2018-ban ismerkedtem meg, hiszen már elég régóta politizálok, de 2018-ban jutott el az ország, a rendszerváltozás óta először olyan társadalompolitikai és gazdasági helyzetbe, hogy a regnáló miniszterelnök Vajszlón egy nagygyűlésen el tudta mondani, hogy a magyar kormány a saját maga által, a magyar nép által teremtett forrásokból el fogja indítani a „Magyar falu” programot. Nem uniós forrásokból, nem kölcsönből, a saját magunk által teremtett forrásokból. Talán ez is jelenti azt, hogy amikor önök beszélnek a magyar falvak és a vidék fejlesztésének a hiányosságairól, akkor nem egy év, nem öt év, nem tíz év és nem húsz év hiányosságairól beszélnek. Az én választókerületemben van egy olyan polgármester, aki ennek a törvényjavaslatnak szerintem örülni fog - s nem gondolnám azt sem, hogy el fognak minket kergetni, hanem nagy valószínűséggel meg fogják köszönni, hogy vannak olyan emberek, akik a vidékkel is foglalkoznak és gondolkodnak róla -, aki azt mondta, hogy a tanácsrendszer óta időnként eljöttek a Baranya Megyei Tanácstól, és azt mondták ott, az Ormánság környékén, hogy gyerekek, nincs pénz fejlesztésre, így maradtok. Ő éveken keresztül ezt hallotta. Aztán a rendszerváltás után megjelentek az uniós pénzek, itt-ott cseppent egy-két dolog, de meg kell mondjam, hogy ezeket a forrásokat is olyan emberek osztották szét és találták ki, akik nem vidéken éltek. Ezeket a forrásokat mindenféle dolgokra fel lehetett használni, de a vidéki emberek mindennapi életét ezek gyakorlatilag nem sokban befolyásolták. Az Orbán-kormány a most zajló ciklusban elindított egy vidékfejlesztési programot. Ennek során példaértékűen végignézték azt, hogy hogyan és mi módon tudnak a vidéki Magyarországnak segíteni, illetve létrehoztak egy terület- és településfejlesztési operatív programot, amit a megyék próbáltak meg koordinálni. Azt gondolom, hogy ez a két program nagyon jól működött. Ezt kiválóan, egyszer azt a szót használtam, hogy már-már a rendszerváltozáshoz képest megnézve ezeket a programokat zseniálisan megfogta a „Magyar falu” program, s azok a kollégák, akik itt dolgoztak. A nagytudású képviselőtársaimnak, akik Budapestről próbálják a vidéki életet megfejteni, szeretném elmondani, hogy milyen olyan fejlesztések indultak el, amelyekben a „Magyar falu” program sok évtizednyi hiányt próbál meg csökkenteni. Most szándékosan ezzel kezdem: a helyi egyházi közösségi terek fejlesztésére indult pályázati kiírás, a nemzeti és a helyi identitás erősítésére, orvosi rendelők felújítására és építésére, orvosi eszközök fejlesztésére, orvosi szolgálati lakásokat lehet építeni. Itt szeretném elmondani, hogy a választókerületemben most éppen Sellyén dolgozunk egy olyan pályázaton, amivel egy Pécsről elcsábított orvost szeretnénk lehozni az igazi nagy magyar vidékre. Pályázati kiírás volt egyházi közösségi tulajdonban lévő temetők fejlesztésére, eszközfejlesztésre, belterületi közterületek karbantartására, óvodafejlesztésre, óvodaudvarok fejlesztésére, önkormányzati tulajdonú utak felújítására, temetőfejlesztésre, a falu- és tanyagondnoki szolgálat támogatására. Itt új autókat lehetett vásárolni és szolgálatokat elindítani, amire évek óta nem volt példa. Elindult a falusi útalapfejlesztés, melynek keretében a három-, négy- és ötjegyű utak vonatkozásában kaphattak forrást vidéki települések. A tavalyi adatokat mondom: tavaly 50 milliárd forint értékben 89 szakaszon mintegy 250 kilométeren valósultak meg ilyen útfelújítások. Szeretném elmondani, mérnökként is mondom, itt is sok évtizedes hiányt pótolnak ezek a programok. Azok után, hogy sok-sok évig nem volt pénze az országnak arra - s most megpróbálok politikamentesen fogalmazni e tekintetben -, hogy közutakat újítsunk föl, ez a program igenis előremutató. Ez pontosan 50 milliárd forinttal több, mint mondjuk, tíz vagy húsz évvel ezelőtt.
