Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 10. kedd - 111. szám - A származási hely feltüntetése érdekében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
609 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Csodálatos ájtatos beszédeket hallottunk itt az elmúlt percekben, egyetlen apró probléma van: hogy az önök tevékenysége nem ilyen ájtatosságról vall színt nap mint nap, immár tíz éve. Ha önök először, mondjuk, mostanában kerültek volna kormányra, a Fidesz és a KDNP, és az elsők között hoznak ide egy ilyen jogszabályjavaslatot, akkor minden jóérzésű, tisztességes képviselő egyet válaszol: megszavazzuk, örülünk neki. Elmondom önnek, Tasó képviselő úr, Gyopáros Alpár, Nacsa Lőrinc - most épp nincs itt, de majd bizonyára visszajön (Jelzésre:), vagy ott van, csak beszélget, persze már nem kíváncsi a szavainkra sem, pedig szokott vitatkozni velünk (Közbeszólások.) -, de az a lényeg, hogy természetesen meg fogjuk ezt szavazni, nincs ebben semmifajta averziónk, de egypár gondolatot azért elmondanék önnek vagy önöknek, hogy mikor lett volna ez aktuális, és ha már egy ilyen szent ügyet idehoznak a Ház elé, mi mindent tudtak volna még ahhoz tenni, hogy a magyar vidéken született embereknek már csak ez legyen a problémája, hogy a származási helyét nem tudta eddig a személyi igazolványába bevezetni. Azt szoktuk mondani, hogy a szülőföldből kiemelheted az embert, de az emberből soha nem emelheted ki a szülőföldjét. Önöknek, fideszes, KDNP-s képviselőknek nem kell megmagyarázniuk nekünk, hogy mi a szülőföld és mi a szülőföld jelentősége. Nekünk nem kell megmagyarázni, hogy mit jelent magyarnak lenni, mit jelent ehhez a nemzethez tartozónak lenni. Nem szeretem, amikor képviselők politikai haszonszerzés érdekében a nemzethez való viszonyt kisajátítják maguknak. Önöknek senkivel szemben nincs joga ahhoz, hogy bármilyen módon is azt fejezzék ki, akármilyen politikai, ideológiai alapon dolgozik, él vagy szavaz valaki, hogy a nemzethez tartozik vagy sem. Ez az önök alapvető sajátossága a politikai tevékenységükkel, hogy rendre a hazát, a nemzetet, most épp a szülőföldet sajátítják ki. 1991-es az a jogszabály, amelyre hivatkozik az indoklás, hogy lehetővé tette az anyakönyvekbe származási helyet beírni. Ez 29 éve volt, és önök 29 éve parlamenti párt. Azt tessenek majd elmagyarázni, hogy az elmúlt 29 évben hogy nem sikerült soha egy ilyen javaslatot beterjeszteni, úgy egyébként, hogy ezen 29 év alatt tizennegyedik évüket töltik a parlamentben kormánypártként, ebből tizedik évben kétharmados többséggel. Tehát majd egyszer valamelyikük, esetleg Nacsa Lőrinc képviselőtársam, mert a fiatalabb korosztályt képviseli, és ő valóban 29 éven át nem kérhette ezt, legfeljebb az elmúlt 6-7-8 évben a koránál fogva, de talán ő választ tud adni arra, hogy miért pont most. Aztán azt is elmondanám, hogy az hogy lehet, hogy az önök tevékenysége alapján - miközben önök 29 vagy 30 éve parlamenti párt, és ebből tizennegyedik éve kormányzópárt - most már a 89 százaléknyi, 3000 lélekszám alatti településen mindössze a társadalom 23 százaléka él. Hogy lehet? Úgy, kérem szépen, hogy önök beszélhetnek itt a „Magyar falu” program szentségéről, csak az elmúlt 30 év kormányzatainak tevékenysége odáig juttatta a magyar társadalmat, hogy vagy elvándorolt, vagy a városba ment. Ez a kormányok felelőssége. Most, 30 év után lehet kozmetikázni ilyen jogszabályjavaslatokkal, hogy most adunk egy lélektani, egy jó érzést generáló ügyet a társadalomnak, ami nagy szerencse, hogy Magyarországon az első száz problémájába az embereknek, szerencsére, nem ez a kérdés tartozik. Vagy hála Istennek? Vagy sajnáljuk? Nem tudom. De egy biztos: önök a tíz év alatt bebizonyították, hogy ha idehoznak valamit, amit ilyen szent ügyként adnak elő, abból mindig valami más fog kisülni. Azt gondolom, nemsokára majd fogjuk tudni, hogy ez a törvényjavaslat minek volt az előfeltétele, előszobája vagy bármije is. Azt szeretném önöknek mondani, hogy felállítottam egy hipotézist. Mondjuk, van egy 60 éves férfiember, aki Balástyáról származik, Szegeden a kórházban született, megnősült Szombathelyre, ott élt sokáig, most éppen esetleg Jákon él, és ő 60 éves és férfiember. És elgondoltam azt, hogy ő az, akinek a magánnyugdíjpénztárát ellopták, ő az, akit a szolgálati nyugdíjától megfosztottak, ő az, akinek a feleségétől elvették a több generáción át működtetett trafikot, mert nem volt haverja a politikában, ő az, akit a devizahitel miatt - amivel egyszerűen csak egy szobával bővítette a házát - önök betaszítottak a szakadékba, és esetleg az ő édesapja halt meg kórházi fertőzésben az elmúlt
