Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 10. kedd - 111. szám - A származási hely feltüntetése érdekében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:
605 fontosságát, hogy a kormány elhivatott a magyar települések lehetőségeinek bővülése és különösen a falvak életben maradását biztosító fejlődése iránt. Ezen alapvető cél elérése érdekében indult útjára a „Magyar falu” program. Idézzük fel, a faluprogram Magyarország lakosságának egyharmadát közvetlenül érinti, és én hiszek abban, hogy eredményeinek köszönhetően felgyorsul a kistelepülések hátrányainak enyhítése, így az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, illetve az olyan fejlesztések megvalósítása, amelyek vonzóvá teszik falvainkat a helyben élők, valamint a falvakba letelepedni szándékozók számára is. Meggyőződésem, hogy a magyar kistelepülésekkel együtt el fogjuk tudni érni, hogy a falvak és a nagyvárosok közötti választás ne életminőség és életminőség, hanem életstílus és életstílus közötti választássá váljon. A „Magyar falu” program széles körű támogatási rendszerrel bír a mellékúthálózat fejlesztésétől a lakhatási támogatáson, a falusi CSOK-on keresztül, a helyi életminőség javítását célzó kisebbnagyobb összegű fejlesztéseken át a falusi önkormányzatok, a falusi egyházközségek és a falusi civil szervezetek támogatásáig. Ugyanakkor a vidéki élet iránti elvárható és megérdemelt tiszteletet nemcsak infrastrukturális fejlesztésekkel vagy közvetlen anyagi támogatással lehet és kell elérni, hanem olyan, akár jogalkotói cselekvéssel, amely különösen akkor, ha a falusi ember ezt kéri, elismeri a szülőhely iránti érzelmi kötődést. Ennek külső megjelenése nem lehet bürokratikus akadály, ezért készült el az önök előtt fekvő törvénymódosító javaslat. Az általam és képviselőtársaim által benyújtott javaslat értelmében tehát az a magyar állampolgár, aki szeretné, a személyi igazolvány kiadási iránti kérelmében az illetékes hatóságtól nyilatkozatával kérheti származási helyének a személyi igazolványába történő feltüntetését. A személyi igazolványt kiállító hatóság ebben az esetben vagy az elektronikus anyakönyvben szereplő származási helyet, vagy ha az anyakönyvben nincs feltüntetve, akkor az ügyfél nyilatkozatában szereplő települést rögzíti a személyi igazolványban. Tisztelt Képviselőtársaim! Hárommillió honfitársunk él a falvakban, remélem, hogy mindannyian, akik az Országgyűlésben képviseljük őket, meghalljuk a falvak kérését. Kérem önöktől a javaslat elfogadását. (Dr. Varga-Damm Andrea: Nem hárommillióan!) Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Gyopáros Alpár miniszterelnöki biztos úr. Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíván-e valaki felszólalni. (Jelzésre:) Igen, megadom a szót Orbán Balázs államtitkár úrnak. DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, hogy nem árulunk el nagy titkot, hogy Gyopáros kormánybiztos és képviselő úr e tekintetben két sapkát visel. Ez csak annyiban fontos, hogy, ahogy ő is említette, az előttünk fekvő törvényjavaslat, amelyet egyéni országgyűlési képviselőként terjesztettek be, az szorosan kapcsolódik a „Magyar falu” program célkitűzéseihez, amelynek koordinációja szintén a kormánybiztos úrhoz tartozik. Ugye, ez a program azért fontos a mi meggyőződésünk szerint, mert ilyen típusú, ennyire célzott, a legkisebb településen élők életminőségét javító kormányzati fejlesztési program a rendszerváltoztatás óta nem volt Magyarországon. Sőt, a rendszerváltoztatás óta, tisztelet a kivételnek, főleg azt tapasztalhatták a kistelepülésen élők, hogy mintha a kormányok elfeledkeznének róluk. Valahogy a kormányzati prioritási tengelyek mindig úgy alakultak, hogy a modernitással összefüggésben általános jelenségként megjelenő elszívó hatás, urbanizáció, amely a legkisebb településekről a nagyobb települések irányába tolja az embereket, egyre erősebben érvényesüljön, és ennek negatív hatásai ne kerüljenek ellensúlyozásra. Ezen a tendencián szerettünk volna változtatni 2018-at követően, amikor az ország gazdasági helyzete és lehetőségei biztosították azt, hogy itt kifejezetten a legkisebb települések életminőségét javító és népességmegtartó képességét erősítő programot indítsunk. Ezt neveztük el „Magyar falu”
