Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 10. kedd - 111. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter:
600 fertőzött ettől, és ez az, ami legyengítette az önvédelmi reflexét. Tudjuk, és nevezzük meg: ez a nyílt társadalom elmélete. De van még egy kérdés, amit a kultúrával kapcsolatban érdemes megemlítenünk: a menekültek fogadására legalkalmasabb országok a hasonló kultúrában gyökerező szomszédos országok, mint ahogy Törökország is tette, és reményeink szerint továbbra is tenni fogja. De rajta kívül más iszlám országoknál is ez, ha kisebb mértékben is, de megvan. Egy másik kérdés, ha már azt mondtam, hogy vannak megkerülhetetlen kérdések, ez pedig, ami az önvédelmünket is szolgálja, de egyúttal a morális kötelességünk is: a helyben segítés kérdése. Ez is egy olyan kérdés, amiben Magyarország példát mutatott, de a nyugati kultúra országai ebben bizony még le vannak maradva. Gondoljunk arra, hogy az érdek mellett valóban ez kötelességünk is, hiszen mi mindig azt mondtuk, hogy a kereszténydemokrata szemlélet szerint kettős felelősségünk van, az önvédelem, illetve a tényleges üldözötteken való segítés. Ennek legjobb, sőt egyetlen kínálkozó útja a helyben segítés, ami lehet, sőt kell hogy hatékony legyen, adott esetben katonai, adott esetben gazdasági vagy humanitárius. És ha megnézzük, hogy a nyugati kultúra országai mit tettek a kibocsátó országok területén, akkor bizony azt kell mondanunk, hogy nem volt hatékony, hiszen ha az arab tavaszra gondolunk és sok más jelenségre, annak következménye az lett, hogy egy védelmi vonal megszűnt, legyen az bármilyen ország, most nem minősítem őket, de megszűnt a migrációs áradat előli védelem. Tehát ez a két kérdés, ami fontos a kultúrából következően, hogy a két kultúra együtt élni nem képes, mert ha megpróbálja, abból előbb-utóbb az egyik győzelme - és hogy melyik győzelme, az nyilvánvaló - valósul meg, a másik pedig előbb-utóbb a saját területéről kiszorítást fog elszenvedni. Én úgy gondolom, hogy ezek az új kérdések most felvetnek alapvető kérdéseket, amire nyilván miniszter úr válaszolni is fog. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Harrach Péter frakcióvezető úr. A kormány nevében az elhangzottakra Szijjártó Péter külügyminiszter úr fog válaszolni. SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is, szerintem érdemes tiszta vizet önteni a pohárba határvédelem tekintetében. Görögországgal szemben mindenkinek jogos elvárása, hogy védje meg az Európai Unió és a schengeni övezet külső határát. Ha az iskolába szeretnék visszanyúlni, akkor ez nem szorgalmi feladat, hanem egy kötelező házi feladat, ezt az európai uniós szabályok és a schengeni övezethez való tartozás szabályai is előírják. A schengeni övezethez való tartozás szabályai előírják, hogy a külső határon elhelyezkedő ország felelőssége az, hogy a határát kizárólag szabályosan, a megfelelő dokumentumokkal, a kijelölt határátkelőhelyeken, nyitvatartási időben lehet átlépni. Magyarul, biztosítani kell azt, hogy a schengeni övezet külső határát csak szabályosan lehessen átlépni. Ebbe beletartozik az, hogy a zöldhatáron való bármilyen típusú átlépés illegális, szabálytalan. Csak hogy rávilágítsak arra, tisztelt frakcióvezető úr és tisztelt képviselő úr, itt az előző felszólalás nyomán, hogy a vitákat még most sem tehetjük zárójelbe az Európai Unióban arról, hogy miként viszonyuljunk a migráció kérdéséhez, mert dacára azoknak a képeknek, amelyeket látunk nap mint nap a görög határról, az elmúlt héten vitázni kellett arról a külügyminiszterek tanácsában, hogy leírható-e az, hogy illegális határátlépés, merthogy egyes országok külügyminiszterei szerint egy ember, egy személy nem lehet illegális. Persze ezt senki nem állítja, de a cselekedete, amely például két békés ország közötti, két biztonságos ország közötti határ megsértésére vonatkozik, az bizony illegális, törvényellenes, szabályellenes, mind a nemzeti, mind a nemzetközi szabályozások alapján. Szeretném felhívni a figyelmet arra is, a nemzetközi jog úgy fogalmaz, hogy ha valakinek el kell menekülnie a saját hazájából, akkor az első biztonságos országig menekülhet, és ott ideiglenesen tartózkodhat mindaddig, amíg az elmenekülését kiváltó okok meg nem szűnnek. Tehát a nemzetközi
