Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 9. hétfő - 110. szám - Közérdekű cél megvalósítását szolgáló beruházásokkal összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - NACSA LŐRINC (KDNP):
551 kötött. Tehát itt per definitionem nem lehet olyan bevétel, amelyet nem így célhoz kötötten és nem ehhez a tevékenységhez vagy az adott beruházáshoz kötötten használ fel az önkormányzat. Csak ezt többen említették, hogy az önkormányzat működése ellehetetlenül. Na most, az önkormányzat működése nem lehetetlenülhet el egy díjbevétel átstrukturálódása miatt, mert ezt a díjbevételt per definitionem nem lehet az önkormányzat működésére fordítani, hanem az adott beruházásnak a közterület-használattal összefüggő költségeit lehet emiatt tompítani. Tehát amiről önök beszélnek, az nem következhet be. Nyilván az indok az, ami miatt a kormányzati támogatás megáll e miatt a törvényjavaslat miatt, hogy vannak olyan kiemelt beruházások és ezeken belül is van kevesebb, mint egy tucat olyan kiemelten közérdekű beruházás, amelynek esetében az a cél és az az indok, ami a beruházás mögött áll, az olyan mértékben kiemelten közérdekű, hogy az önkormányzatoknak ezt a bevételszerzési logikáját az Országgyűlés vagy a kormány - törvényben vagy kormányrendeletben lehet ilyen döntést meghozni - felül tudja írni. Szerintünk ez elfogadható. Ráadásul az a törvényalkotási bizottsági módosítóként bekerült átmeneti szabály, amelyre a képviselő úr is utalt, szerintünk nem okoz alkotmányossági problémát, az kifejezetten a jogbiztonságot segíti. A jogalkotásról szóló törvény ugyanis, és ez az Alkotmánybíróság gyakorlatával is egyező, feketén-fehéren kimondja, hogy lehet olyan szabályozási megoldást is alkalmazni, amely a folyamatban lévő ügyekre is kiterjed, illetve lehet olyan szabályozási megoldást is alkalmazni, amely nem terjed ki a folyamatban lévő ügyekre. Ezt a jogalkotó teljesen szabadon dönti el, hogy melyik átmeneti rendelkezési konstrukciót használja. De ha a jogalkotó, úgy, ahogy ebben az esetben, úgy döntött, hogy a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni rendeli a szabályozást, amivel összefüggésben, még egyszer mondom, alkotmányossági kérdés nem merülhet fel, akkor rendelkezni kell arról, hogy az a közterület-használati díjrész, amely már a törvény hatálybalépését megelőző időszakra az akkor hatályos jogszabályok szerint jogosan járt az önkormányzatnak, azt ez az új szabályozás ne érintse, mert az lenne a visszaható hatályú törvényhozás tilalmába ütköző. Ezért aztán ez az átmeneti rendelkezés kifejezetten úgy rendelkezik, hogy 1. folyamatban lévő beruházásokra is alkalmazandó, 2. viszont ott csak azokra a díjtételekre lehet ezt az új szabályozást alkalmazni, amelyek a törvényjavaslat hatálybalépése után következnek. Ez nem okoz jogbiztonsági vagy jogállamisági problémákat a visszaható hatályú jogalkotás révén, hanem kifejezetten egy olyan konstrukció, amely bizonytalanságot szüntet meg, tehát a normavilágosságot erősíti, és áttételeken keresztül pedig a jogbiztonságot is erősíti. Ezért aztán nemcsak az eredeti törvényjavaslatot, hanem a TAB módosító javaslatát, így az előttünk fekvő egységes javaslatot is támogatni tudjuk. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, KDNP-képviselőcsoport. NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Z. Kárpát Dániel kérdezte, hogy hogy van ez a visszamenő hatály. Orbán államtitkár úr most mondta el, de a módosítóban is az van benne, hogy a jogszabály hatálybalépésének napjától illeti meg a beruházót ez a mentesség. Tehát a visszamenő hatály azt jelenti, hogyha a jogszabály hatálybalépését megelőzően is megilletné. Mivel nem illeti meg, csak aznaptól, amikor hatályba lép, ezért nem beszélhetünk visszamenő hatályról. Mint ahogy jelenleg a IX. kerületi református kollégium bontási folyamatára megítélt harmincegynéhány millió forintos közterület-használati díjból időarányosan fogják majd levonni a törvény hatálybalépését követő időszakot, és természetesen a már befizetett összeg az eltelt időszakra az önkormányzatnál marad, mert nincs visszamenő hatály. Ezért van benne az, hogy a hatálybalépés napjától illeti meg. Olyankor töredék összeget kell megállapítani időarányosan, ez lesz majd a gyakorlat, ezért nincs is visszamenő hatály.
