Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 9. hétfő - 110. szám - Burány Sándor (Párbeszéd) - a pénzügyminiszterhez - „Miért nem teszi közzé a KSH a medián béradatokat?” címmel - BURÁNY SÁNDOR (Párbeszéd): - ELNÖK: - SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
519 Burány Sándor (Párbeszéd) - a pénzügyminiszterhez - „Miért nem teszi közzé a KSH a medián béradatokat?” címmel Tisztelt Országgyűlés! Burány Sándor, a Párbeszéd képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszter úrhoz: „Miért nem teszi közzé a KSH a medián béradatokat?” címmel. Öné a szó, képviselő úr. BURÁNY SÁNDOR (Párbeszéd): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Nap mint nap halljuk a diadalmas híradásokat az átlagbérek növekedéséről. Ez remek, valóban remek. Ki ne szeretne ilyen jó híreket hallani? Amikor viszont a választópolgárokkal beszélek, döbbenten hallgatják ezeket a számokat, mondván, ennyi pénzt ők még soha nem láttak a fizetési papírjukon. Hogyan is lehetséges ez? Az tény, hogy sokaknak nagyot nőtt a jövedelme. A magyarországi privát bankárok által kezelt vagyon több mint 20 százalékkal gyarapodott 2019-ben, immár közel 45 ezer ügyfélszámlán csaknem 5700 milliárd forint volt. Csakhogy, tisztelt hölgyeim és uraim, vigasztalja-e ez azokat, akik a létminimum alatt élnek, akik mintegy a népesség harmadát, még egyszer mondom, harmadát jelentik? És ezt sem a KSH-tól tudjuk, hanem a Policy Agendától, hiszen a KSH jó ideje felhagyott a létminimum számításával, mivel túlságosan kínosak voltak a számok. A KSH átlagjövedelem-számítása egyébként több sebből vérzik. Ez a statisztika ugyanis 1,7 millió munkavállaló - még egyszer: 1,7 millió munkavállaló - keresetével egyáltalán nem foglalkozik, éppen az öt fő alatti vállalkozásoknál dolgozókkal nem foglalkozik, akikről egyébként sejthető, hogy átlag alatti a bérezésük. Korábban elhangzott egy olyan ígéret, hogy a KSH átáll az adóhatóság adatbázisára, így az adatok teljes köréből számítják majd az átlagbéreket, ez azonban a mai napig nem történt meg. Pedig az adatokból, ha részletesen megnézzük őket, egy egészen más kép rajzolódik ki. A számok világosan mutatják a döbbenetes valóságot: közel 1,3 millió embernek, a dolgozók több mint egynegyedének kisebb a fizetése a minimálbérnél. Az pedig még a KSH számaiból is kiolvasható, hogy a dolgozók háromnegyede az átlagbér alatt keres. Sőt, az egyenlőtlenség olyan méreteket öltött, hogy a legjobban kereső 10 százalék összesen annyit keres, mint amennyit a dolgozók kevesebbet kereső kétharmada összesen hazavisz. Ilyen egyenlőtlenségek mellett az átlagbér nem mutat semmit. Kérdezem tehát államtitkár urat, hogy mikor fogja a KSH az adóbevallásokból kiszámítani a különböző bérstatisztikákat. Mikor fogja közölni a ma már semmire sem használható matematikai átlag mellett vagy ahelyett a valóságot sokkal jobban tükröző medián értékeket? Tisztelettel várom válaszát. (Taps a Párbeszéd soraiban.) (A jegyzői székben Hiszékeny Dezsőt Szabó Sándor váltja fel.) ELNÖK: Köszönöm, Burány képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Schanda Tamás államtitkár úrnak. SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nagy öröm számunkra, hogy a magyar emberek teljesítményét és a kormány munkáját végre az ellenzék is méltatja, ahogyan ön is elismerte az imént. (16.30) Ugyanis Magyarország jobban teljesít a bérnövekedés terén is. 2010 óta a családi kedvezménnyel számolt nettó keresetek több mint 90 százalékkal emelkedtek, és ez az adat is jól mutatja azt, hogy egyre jobb Magyarországon élni, a családok anyagi helyzete folyamatosan javul.
