Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 9. hétfő - 110. szám - Szabó Sándor és Varga László (MSZP) – a pénzügyminiszterhez – „Új utakon!” címmel - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
495 Versenyképességi Tanács ülésén javaslatként megfogalmazott, miképp vélekedik. Kétszer is megkérdeztük a miniszter urat, erre egyértelmű választ nem kaptunk. Ugyanakkor a válaszból az valamelyest kisejlett, hogy tulajdonképpen a miniszter úr már nem olyan határozott ebben a dologban, és nem is úgy gondolkozik már erről a kérdésről, ahogyan korábban a tanács ülésén nyilatkozott, hiszen további egyeztetéseket folytat majd a Megyei Jogú Városok Szövetségével, gondolom, elsősorban azért, mert két megyei jogú város, Debrecen és Székesfehérvár polgármestere - a saját pártcsaládjából - szintén úgy nyilatkozott, hogy az iparűzési adó átalakítását, illetve csökkentését nem támogatná. Biztatjuk is miniszter urat arra, hogy ezt az ötletét gondolja át, vesse el az iparűzési adó csökkentéséről szóló javaslatát, sőt ellenkezőleg, gondolkodjunk abban, hogy hogyan lehetne több forrást biztosítani a településeknek, hogyan lehetne több forrást biztosítani az önkormányzatoknak. Igazságtalan ugyanis az, hogy bizonyos forrásokat az állam egész egyszerűen teljes egészében beszed, és ahonnan egyébként ez a bevétel érkezik, oda viszont nem hajlandó visszaadni. Vegyük példának okáért a jövedéki adót, annak is az üzemanyagokat terhelő részét. Az idei költségvetés 750 milliárd forint bevételt vár, amit egyébként azok a közlekedők fizetnek meg, akik az önkormányzati fenntartásban álló utakat használják. Ugyanakkor az állam ebből a bevételből semmit nem nyújt vissza a települési önkormányzatoknak, semmit nem ad vissza. Az MSZP képviselőcsoportjának a múlt héten született egy olyan javaslata, amely arra vonatkozna, hogy tulajdonképpen ennek a 750 milliárd forintnak legalább az egyharmadát, tehát a kisebbik részét juttassuk vissza az önkormányzatoknak, hogy ezek az önkormányzatok ezekből utakat újítsanak fel, illetve fejlesztéseket valósítsanak meg. Erre való tekintettel kérdezem államtitkár urat, hogy az ön minisztere vagy a kormány egyértelműen támogatja-e a jövőben is, vagy elutasítja az iparűzési adó átalakítására vagy csökkentésére tett javaslatot. Akkor kérném, hogy erre egyértelműen válaszoljon, államtitkár úr; illetve arra is, hogy akár az ön minisztere, akár a kormány vagy akár ön, államtitkár úr, támogatja-e azt, hogy az önkormányzatok több forrással rendelkezzenek, amit útfelújításra, fejlesztésre fordíthatnának. Várom megtisztelő válaszát. (Szórványos taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) (14.50) ELNÖK: Tállai András államtitkár úré a szó. Parancsoljon! TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, a kormány célja teljesen egyértelmű, az elmúlt tíz évben mindig is ez volt: a foglalkoztatás növelése, a bérek növelése, a családok támogatása, a vállalkozások támogatása, a versenyképesség erősítése, az adózás terén pedig az adminisztrációs terhek csökkentése. Nem is lehet egy kormánynak más célja, hiszen ha nem ez lenne, és ezt nem tudná megvalósítani, akkor ma Magyarországról nem tudnánk azt mondani, hogy európai uniós mércével is a gazdasági növekedés kiemelkedő, az Unió egyik legjobb országának számítunk. De ha föltennék azt a kérdést maguknak önök is, hogy hogyan jutott el az ország ide, hogyan jutott el 2010-től egy csődhelyzetben lévő ország oda, hogy ma az Unió egyik legjobban növekedő országának nevezik, akkor bizony a válaszban benne kell hogy legyen, azért van ez, mert a kormány tudta a Magyarországon működő vállalkozások versenyképességét biztosítani, azokkal az erős gazdasággal rendelkező országokban működő vállalkozásokkal szemben, amelyek helyzeti előnyben vannak, mert tőkeerősek, mégis Magyarországra jönnek, és Magyarországot választják a vállalkozásuk helyéül. Hogy ez mennyire igaz: a tavalyi évben a kormány 101 nagyberuházásról tudott megállapodást kötni külföldi és magyar nagyvállalkozásokkal. Ez 1700 milliárd forint befektetést jelentett az elmúlt évben. Ehhez kell az, hogy a kormány a közterheket csökkenteni tudja, hogy olyan gazdasági közeget tudjon biztosítani az országban működő vállalkozások számára, hogy
