Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 9. hétfő - 110. szám - Megemlékezés elhunyt volt országgyűlési képviselőről - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
474 azt is mondhatjuk, hogy a rendszerváltás óta nem volt olyan magas, mint amilyen most. Tisztelt képviselő úr, a nők és a férfiak közötti bérkülönbség, amire ön hivatkozott, szerencsére csökken Magyarországon. Amióta mi kormányzunk, ennek a különbségnek az egyötöde elpárolgott. Amikor a balliberális oldal volt kormányon, akkor Magyarországon 17,6 százalék volt, míg pár évvel ezelőtt, amikor a legfrissebb kimutatás van erről, már csak 14 százalék volt a különbség. Tehát a különbség egyötöde eltűnt, tisztelt képviselő úr. Ha megnézi, hogy mennyi volt az európai uniós átlag a nők foglalkoztatásában és mennyi Magyarországon, azt látja, hogy 2010-ben az uniós átlag 62,1 volt, a magyar pedig 54,6, tehát 7,5 százalékos különbség volt, most meg 0,6 százalékos a különbség, az uniós 67,4, a magyar 66,8. Tehát a foglalkoztatásban lassan már ott vagyunk, hála istennek, mint az uniós átlag, pedig nagy lemaradásban voltunk, a bérkülönbség pedig érezhető módon csökkent. S ha megnézi azt, hogy vezető pozícióban hol vannak Magyarországon nők, milyen arányban, és mi az európai uniós átlag, sok olyan országot láthat, köztük skandináv országokat, amelyekről úgy gondoljuk, hogy nálunk jobb arányt képviselnek, de nem, még skandináv országokat is megelőzünk abban, amennyire magas Magyarországon a női vezetők aránya. Ha megnézzük azt, hogy a gyermeküket otthon nevelő édesanyák esetében hogyan sikerült a foglalkoztatottságot növelni: azon édesanyák esetében, akik egy gyermeket nevelnek otthon, 65 százalékról 72 százalékra emelkedett, ahol két gyermeket nevelnek otthon, 64,8-ról 72,6 százalékra emelkedett, ahol pedig három vagy több gyermeket nevelnek otthon, ott 37,1-ről 52 százalék fölé emelkedett a foglalkoztatási ráta, tisztelt képviselő úr. Tehát a kormány intézkedései révén mind a bérkülönbség, mind pedig a foglalkoztatásban való lemaradás is, hála istennek, javulni tudott az elmúlt esztendőkben. (Folyamatos zaj az ellenzéki oldalon.) Ön is említette az egyszülős családokat: a kormány kifejezett programot indított azért, hogy elsősorban az édesanyák, kisebb részben az édesapák, akik egyedül nevelik otthon a gyermeküket, nagyobb biztonságban éljenek, és a szegénység kockázata az elmúlt években náluk is körülbelül a harmadával csökkenni tudott. Ezek fontos eredmények. Isten éltesse a nőket! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Az alkalomhoz illően szeretném megköszönni azon nő képviselőtársaimnak azt, hogy csendben végighallgatták államtitkár urat, és ezzel megadták a tiszteletet neki, hogy államtitkár úr férfi. Úgyhogy köszönjük szépen a viszonzást azok részéről, akiktől ezt megkaptuk. (Arató Gergely: Azt nem tudhatjuk, hogy tényleg férfi-e. - Dr. Rétvári Bence: Ez a ti oldalatokon van így!) Schmuck Erzsébet következik. (Zaj, közbeszólások.) Már aki el tudja dönteni, hogy fiú vagy lány, persze azokra gondoltam. SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az éghajlatváltozás rendkívül gyorsul, a káros környezeti hatások egymásra rakódnak, és ennek bizony komoly egészségügyi és gazdasági vonatkozásai vannak. Ezt mindenki érzékelheti most már a pénztárcáján, például az élelmiszerárak drasztikus növekedésén, összefüggésben a múlt évi szélsőséges időjárási viszonyokkal. Azt látjuk, hogy a kormány még mindig a szép szavak szintjén maradt, és úgy gondolja, hogy potyautasok lehetünk ebben a nemzetközi folyamatban. Ebben az évben novemberben rendkívül fontos klímacsúcs lesz Glasgow-ban, ugyanis a 2015. évi párizsi klímamegállapodás értelmében meg kell hozni azokat a döntéseket, amelyek másfél Celsius-fokon belül tartják a hőmérséklet-emelkedést. Ezek között a legfontosabb kérdések a következők: a klímasemlegesség elérésének a céldátuma, a 2030. évi csökkentési célok, alkalmazkodási feladatok, pénzügyi kérdések, a fejlődő országok támogatása, hogy a legfontosabbakat soroljam. Ott az Európai Uniónak és minden egyes országnak színt kell vallania, hogy mit akar és mit vállal az éghajlatváltozás megfékezése érdekében.
