Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 2. hétfő - 109. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - VARGA SZIMEON nemzetiségi szószóló:
454 De ami a legfontosabb, az, hogy egyrészt az embereknek nincsen devizahitelük, és így az árfolyamváltozás gyengülése nincs negatív hatással rájuk. És ugyanez igaz az államadósság tekintetében, ahol már van a Pénzügyminisztériumnak feladata, de ha az államadósságot megvizsgáljuk a GDP-hez mérten, akkor az államadósság 2010 óta folyamatosan csökken, éppen azért, mert a devizahitelek kivezetése szintén megtörtént állami szinten is. És azt gondolom, hogy amit egy kormány megtehet az árfolyam-ingadozás védelmével szemben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), azt a Fidesz-KDNP-kormány az elmúlt években megtette. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) Napirend utáni felszólalások: ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló: „170 éve őrzi Kossuth emlékét Bulgária” címmel. Öné a szó, szószóló úr, 5 percben. VARGA SZIMEON nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót, elnök úr. Óâàæàåìè ãîñïîäèí Ïðåäñåäàòåë, Óâàæàåìè Íàðîäíî Ñúáðàíèå! Ïîçâîëåòå ìè äà âè ïîçäðàâÿ îò èìåòî íà áúëãàðèòå â Óíãàðèÿ è îò ìîåòî èìå. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a magyarországi bolgárok és a magam nevében köszöntsem önöket. A két ország életében több közös, fontos dátumhoz köthető eseményt találunk, idén azonban egy centenáriumi év határozza meg Magyarország és Bulgária kapcsolatát: 2020-ban ünnepeljük Magyarország és Bulgária diplomáciai kapcsolatfelvételének századik évfordulóját. A magyar és a bolgár történelem több ponton is kapcsolódott az elmúlt évszázadban. Kossuth törökországi emigrációja a mai Bulgária területén, a bolgár nép életében is nyomott hagyott. 170 éve, hogy a szabadságharc leverését követően Kossuth Lajos és bajtársai az Oszmán Birodalomnak a mai Bulgária területén lévő városában, Vidinben és Sumenben éltek emigránsként. A török hatóságok a Şumlába, a mai Sumenbe érkező Kossuthot és kíséretét államfőnek kijáró ünnepséggel fogadták. Az itt eltöltött öt hónap a megpróbáltatások és az útkeresés nehéz időszaka volt Kossuth számára. Emigrációja alatt legfőbb feladatának tartotta, hogy a világ közvéleményével elismertesse a magyar forradalom antifeudális jellegét, és nemzetközi támogatást szerezzen népe önrendelkezési törekvéseihez. Az emigránsok megjelenése, viselkedése, szokásaik, eszméik nagy hatással voltak a török fennhatóság alatt élő bolgár lakosságra, akikre egyre inkább hatott a nyugati kultúra; terjedni kezdett az európai mintájú ruhaviselet; befogadásra talált a modern európai zene és a színművészet. Az első bolgár zenekart Sáfrány Mihály szabólegény, műkedvelő muzsikus alapította 1850-ben. Divatba jöttek a kirándulások, megjelent a kaszinó, a biliárd. Fellendült a kereskedelem; fejlődött a húsfeldolgozás; meghonosodott a korábban tiltott disznóvágás, a kolbászkészítés, a sörfőzés, a kocsigyártás; a magyarokhoz kapcsolódik az első gőzmalom felépítése és beüzemelése. Ezzel párhuzamosan Sumen a bolgár kultúra és a formálódó nemzeti öntudat központjává vált. A Kossuth-emigráció mintegy katalizátora lett a bolgár nemzeti megújhodásnak. 1949-ben, Kossuth Lajos Sumenbe érkezésének századik évfordulóján egykori lakhelyét, a város legszebb bolgár épületét múzeummá nyilvánították, és itt kapott helyet a Kossuth Lajos előtt tisztelgő emlékkiállítás, amit a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai rendeztek. A világban zajló mai történelmi és politikai események nemcsak Magyarországon, hanem Bulgáriában vagy akár egész Európában rávilágítanak arra, hogy milyen fontos a barátság és az
