Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 2. hétfő - 109. szám - Szabó Sándor (MSZP) - a miniszterelnöknek - „Ön szerint helytálló, hogy milliós nyereséget elérő építési vállalkozókat közpénzből kártalanít a kormány?” címmel - SZABÓ SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK: - DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára:
426 vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert bízta meg, aki felkérte válaszadásra Fónagy János államtitkár urat. Szabó Sándor képviselő urat illeti a szó. SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyar Államkincstár végre ügyvédi adatkérésre kiadta azon Szeviép-károsultak listáját, akiket a magyar adófizetők pénzéből kártalanítottak 2018 márciusa és novembere között. Mint tudjuk, a magyar állam 2,7 milliárd forintot osztott szét magáncégeknek, vállalkozóknak a kártalanítás jegyében. Akkoriban az önkormányzati kampányban a Fidesz egyik prominens vezetője, Lázár János miniszter több száz csődbe ment szegedi kivállalkozóról beszélt. Ugyanakkor a maximális összeggel kártalanított cégekről azonban sorra kiderült, hogy ezek a cégek nem mentek csődbe, sőt a Szeviép bedőlésének évében még nyereségesek is voltak. Az Államkincstártól kiperelt adatokból egyértelműen kiderült, hogy az adófizetők pénzéből még nyereséges, jól teljesítő cégeket is kárpótolt az Orbán-kormány, akár 10 évre visszamenőlegesen is. Tisztelt Államtitkár Úr! Azt nem vitatjuk, hogy akinek kára van, azt igenis kártalanítani kell, kárpótolni kell, ugyanakkor szeretnénk végre megtudni, hogy pontosan hány szegedi vállalkozó volt a kártalanítottak között, és ezek közül mennyi ment csődbe. Mint ahogy azt is szeretnénk megtudni, hogy a magyar adófizetők pénzét miért költik prosperáló cégek kifizetésére. Mint ahogy azt is szeretnénk tudni, hogy milyen jogcímen fizettek ki közel 3 milliárd forintot nyereséges, jól menő cégeknek, építkezési vállalkozásoknak csaknem 10 év eltelte után, a Szeviép bedőlése után. És ami legalább ilyen fontos, azt is szeretnénk megtudni, hogy a fideszes kötődésű Quaestorbotrány károsultjait mikor fogják teljesen kártalanítani. Mint tudjuk, itt több mint 30 ezer kisbefektetőről van szó, akiknek szinte egyik napról a másik napra úszott el a megtakarításuk, a magyar állam, a Magyar Nemzeti Bank vagy az azóta megszűnt Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete hanyagsága miatt. Szeretnénk megtudni, hogy Magyarország legnagyobb pénzügyi csalásának áldozatait, akiket még nem kártalanítottak, mikor fogják megsegíteni. Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm, Szabó képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Fónagy államtitkár úrnak. DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A felszámolás alatt álló Szeviép Zártkörűen Működő Részvénytársaság károsultjainak rendkívüli állami kárrendezése a vonatkozó kormányrendelet alapján, az abban foglaltak szerint történt. A szabályozás nem tett különbséget a károsultak között a tekintetben, hogy milyen volt az anyagi, gazdasági helyzetük akár a Szeviép csődbemenetelének időpontjában, akár a kárrendezés időpontjában. Amennyiben a kárrendezés jogszabályi feltételei fennálltak, úgy a kormányhivatalok határozattal döntöttek annak mértékéről, melyet a károsult és a Szeviép Zrt. között korábban fennállt jogviszony határozott meg. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter feladatköre a károsultakról a magyar államra jogszabályi úton engedményezett követelés érvényesítése, figyelemmel a Ptk., valamint a vonatkozó kormányrendeletek rendelkezéseire. Arra vonatkozóan nem áll rendelkezésünkre adat, hogy a kárrendezéssel érintett jogi személyek közül hány ment az idők folyamán csődbe. (13.20) A kormányhivatalok által megküldött iratok alapján készített kimutatások szerint 55 darab szegedi székhelyű vagy lakóhelyű jogi vagy természetes személy részesült kárrendezésben. A P & P Gazdasági Tanácsadó Kft. mint elsőrendű felperes – Quaestor-ügy - és társai által az MNB mint elsőrendű alperessel s a magyar állam mint másodrendű felperessel, Állami Számvevőszék harmadrendű alperessel szemben felelősség megállapítása iránt a Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban lévő peres eljárásban 1652 felperes a Quaestor-botrány miatti felelősség megállapítását kéri a keresetben. (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) A felperesek
