Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 15. hétfő - 141. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - TORDAI BENCE (Párbeszéd):
4192 ELNÖK: Most Tordai Bencének adom meg a szót. TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Polgártársak! Nem igazán értem, hogy miért Szijjártó Péter tartja ezt a tájékoztatót, miért nem méltóztatik Orbán Viktor bejönni, hiszen amit elmondott, az nem a külügyminiszter feladatkörébe tartozott, hanem a miniszterelnöknek a feladatkörébe. Megszoktuk már azt, de attól még nem fogadjuk el, hogy Orbán Viktor nem tiszteli meg a magyar Országgyűlést és nem tiszteli meg a magyar embereket azzal, hogy személyesen számol be a járvány elleni védekezés legfontosabb mozzanatairól, különösen, amikor állítólag egy korszakhatárhoz érkeztünk. Úgyhogy engedjék meg, hogy elsősorban azzal foglalkozzak, ami Szijjártó Péter kompetenciája, illetve amiről beszélnie kellett volna, de amiről érthető módon nem beszélt. Először is, miniszter úr, egy kis szerénységet talán érdemes volna tanúsítani. (Felzúdulás a kormánypártok soraiból.) Értem, hogy megpróbálnak felépíteni egy brandet. A Kína-Magyarországlégihíd jól hangzik ugyan, de ha összehasonlítjuk azzal a légihíddal, amit Berlin ellátására építettek, hát, akkor eléggé nevetséges az önök teljesítménye. A berlini légihíd idején hárompercenként szállt le egy repülő, megrakva különböző, életfontosságú rakománnyal, Magyarországon pedig naponta a legsűrűbb időszakban, naponta három repülő szállt le. Úgyhogy talán ezt a légihíd nevű túlzást engedje el, mert kezd komikussá válni! Arról nem beszélve, hogy sok tízszeresen, sok százszorosan biztosítják már túl magukat a különböző védőeszközök tekintetében. Nem tudunk másra gondolni, mint hogy valamely Fideszközeli potentátnak nagyon masszív, busás hasznot hajt ez a biznisz, különben nem folytatnák már akkor is, amikor semmi szükség sincs rá. De beszéljünk egy kicsit arról, amiről be kellett volna itt számolnia az Országgyűlésnek, hogy hová utazik Orbán Viktor az ön szervezésében. Ugye, Belaruszt látogatta meg, Fehéroroszországot, Európa utolsó diktatúráját. (Felzúdulás a kormánypártok soraiból. - Balla György közbeszól.) Tulajdonképpen érthető, hiszen azt mondta Belarusz diktátora, aki egyébként egy büszke diktátor - erre még visszatérek -, hogy Magyarország mindenki másnál jobban megért bennünket, Orbán Viktor pedig ezt a bókot azzal viszonozta, hogy a két nép és a két ország sokkal közelebb van egymáshoz, mint azt gondolni szoktuk. Hát, mi is ettől tartunk, hogy legalábbis Orbán Viktor fejében, illetve az általa vágyott jövőben sokkal közelebb áll Magyarország Európa utolsó diktatúrájához, mint az Európai Unió tagállamaihoz. És látjuk, hogy azt is értik, hogy hogyan lehet barátkozni, mivel lehet kedveskedni másoknak. És én zöldbaloldaliként egyébként (Felzúdulás, derültség a kormánypártok soraiból.) támogatom a nemzetközi fejlesztéseket, bizony, tehát, ha mondjuk, a harmadik világban építenének (Az elnök csönget.), a harmadik világban építenének, mondjuk, gyermekkórházat, és arra költenének... (Balla György közbeszól.) Ne óbégasson be, fideszes képviselőtársam! Köszönöm. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Vegyél vissza!) Szóval, ha gyermekkórházakat építenek Afrikában, azt én nagy örömmel támogatom. De amikor azt olvasom, hogy Orbán Viktor 165 millió forintot csoportosít át arra, hogy a Mogiljevben található Uszpenszkij Szűz Mária és Szent Sztaniszláv-székesegyház rekonstrukcióját elvégezzék magyar pénzből, hát, akkor szerintem ez nem találkozik sem a jóérzésű és felelős politikusok döntéseivel, sem a magyar emberek elvárásaival. De menjünk tovább! Tényleg egy olyan országba látogat, és ott építgeti a barátságot, ahol az ország vezetője azt mondja büszkén, hogy ő inkább diktátor, mint hogy meleg lenne. Ugye, ez azt jelenti, hogy ő büszkén diktátor, de közben egyébként az állami politika rangjára emeli a homofóbiát, amire itt is van tendencia. És hát nézzük meg, hogy mit tanulnak egymástól! Például azt, hogy katonai parádékat rendezzenek a járvány idején, vagy azt, hogy nálunk az augusztus 20-ai tűzijátékra több pénzt költsenek el, mint a Lánchíd felújítására. Ugye, utóbbira 6 milliárdot szán a kormány, az augusztus
