Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 12. péntek - 140. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára:
4168 szintű megállapítását, továbbá a megbízható szerencsejáték-szervező törvényi fogalmának pontosítását. A javaslat lehetővé teszi, hogy a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter kiemelt nemzetgazdasági érdekből ajánlattételi eljárást folytathasson le, koncessziós pályázatot írhasson ki olyan esetben, amikor az adott szerencsejáték-szervező tevékenységre korábban megkötött koncessziós szerződés eredeti időtartamának a fele már eltelt, ezáltal biztosítva a koncesszióba adásból eredő folyamatos költségvetési bevétel meglétét. A javaslat a szerencsejátékszervezésre vonatkozó koncessziós szerződés lehetséges leghosszabb időtartamát a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott általános koncessziós időtartamhoz igazodva 35 évben határozza meg. Tisztelt Ház! A javaslatnak az állami vagyonról szóló törvény módosítása, valamint a központi költségvetési szervek elhelyezésére vonatkozó szabályai észszerű, rugalmas és hatékony vagyongazdálkodás megteremtését segítik elő, a jelenleg működő vagyonkezelési rendszer részleges átalakításával. A kormány célul tűzte, hogy az állami vagyongazdálkodás keretein belül az állami ingatlan vagyont áttekintse, és meghatározza, melyek a költségvetési szervek elhelyezéséhez, közfeladat-ellátáshoz szükséges vagyonelemek, s melyek az értékesíthető, illetve egyéb módon hasznosítható vagyonelemek. A javaslat kiemelt célja, hogy a kormány irányítása és felügyelete alá tartozó költségvetési szervek elhelyezése körében egy egyoldalú nyilatkozat alapján létrejövő jogviszony létesítésével hatékonyabban érvényesítse a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás elvét. A javaslat bevezeti és megteremti egy új, a tulajdonosijog-gyakorló részére az ingatlanokkal való rugalmas rendelkezést biztosító jogcím, az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony részletszabályait. A tárgyi hatály a költségvetési szervek munkaszervezetének elhelyezését szolgáló, többségében irodai funkciót ellátó ingatlanokra, valamint a költségvetési szervek nem alaptevékenység-ellátáshoz szükséges oktatási, üdültetési és egyéb célú ingatlanaira terjed ki. Az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek elhelyezési és rekreációs célú ingatlanai tekintetében először Budapest közigazgatási területén belül, ezt követően az azon kívül elhelyezkedő ingatlanok tekintetében jön létre. Az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kizárólagos feladata, hogy a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek elhelyezését elsősorban állami ingatlan, vagy megfelelő állami ingatlan hiányában nem állami ingatlan igénybevételével biztosítsa. A jogviszony az MNV egyoldalú nyilatkozata, azaz a kijelölő okirat kibocsátásával jön létre. Az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony egyik leglényegesebb eleme, hogy az ingatlanok üzemeltetéséről is az MNV gondoskodik. Az MNV Zrt. által ellátott ingatlanüzemeltetési feladatok nem érintik az adott költségvetési szerv szakmai működéséhez kapcsolódó üzemeltetési feladatokat - irodaszerek, bútorok biztosítását -, azokat továbbra is a hatályos jogszabályoknak megfelelően az erre kijelölt szerv vagy az érintett költségvetési szervek saját költségvetési forrásaikból kötelesek ellátni. Az MNV Zrt. az üzemeltetési feladatok ellátásába költségvetési szervet és állami tulajdonosi körbe tartozó gazdasági társaságot is bevonhat. Az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony másik lényeges eleme, hogy az ingatlanok állagmegóvásáról, karbantartásáról és felújításáról, az ingatlanokkal kapcsolatos beruházásokról is az MNV gondoskodik. A javaslat szerint a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vagyonkezelői joga két lépcsőben szűnik meg: 2020. augusztus 1-jén a főváros közigazgatási határain belül, 2021. január 1-jével a főváros közigazgatási határán kívül elhelyezkedő elhelyezési célú és rekreációs célú ingatlanok tekintetében. A vagyonkezelői jog megszűnése nem terjed ki a külföldön lévő, állami tulajdonban álló ingatlanokra. A közfeladat-ellátás zavartalansága érdekében ugyanakkor a fenti ingatlanokat vagyonkezelés jogcímén használó költségvetési szerveket az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony
