Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 12. péntek - 140. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
4155 Azt látjuk, hogy persze, lehet dicshimnuszokat zengeni a gazdaság állapotáról, az előttünk fekvő csomagokat lehet feldicsérni, de nem hiszem, hogy ebben a helyzetben kiemelt nemzetgazdasági érdekké a kaszinók üzemeltetését kellene tenni. Nem látom azt a nemzetstratégiai mögöttes vonulatot, amely alapján jól képzett államtitkárokat arra kellene kárhoztatni, hogy ezeket a témákat védjék a parlamentben. Ha pedig azonosulni tudnak vele, akkor további kérdéseim vannak a tekintetben, hogy önök szerint valóban ezek-e a legfontosabb kérdések a mai Magyarországon. Nem arról kellett volna tárgyalnunk, hogy hogyan bővítsük a kollégiumi férőhelyek számát, hogyan tegyük elérhetővé a felsőoktatást azok számára, akiknek a 220 vagy 240 ezer forintos tandíj is kigazdálkodhatatlan nehézséget okoz, akik szembesülnek a brutális lakhatási költségekkel, akik nem tudnak önálló otthonra szert tenni? Folytathatnám a sort, de nem kívánom megismételni a költségvetési vitát, ezért a korrektség jegyében a kérdések sorát itt megszakítom, és nagyon bízom benne, hogy államtitkár úr vagy tisztelt kollégái képesek lesznek érdemi válaszokat adni mindezekre. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Urak! Banai államtitkár úr hosszan és részletesen elmondta, hogy az előttünk fekvő megalapozó törvényjavaslatnak, a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatnak mik a részletei. Én egypár elemet emelnék ki, és beszélnék arról részletesebben, hiszen itt 45 törvény módosítását látjuk a törvénycsomagban, valamint önálló alcímként a központi költségvetési szervek elhelyezésére vonatkozó szabályokat is benne foglalja a mostani törvényjavaslat saját magában, de néhány főbb módosítást szeretnék kiemelni, egész pontosan hármat. A háromból az első a kereskedelemről szóló törvény módosítása, hiszen a módosítás által egyértelművé válik a nyaralóhajó mint szálláshely után idegenforgalmiadó-fizetési kötelezettség alóli mentesség - turisztikai attrakció -, illetve lehetővé válik a Széchenyi-pihenőkártya elfogadásával a hazai turizmus támogatása. Az online pénztárgép üzemeltetésére kötelezettek részére az elektronikus fizetési lehetőség biztosítását teszi kötelezővé ez a módosítás. Egyértelműen látjuk, hogy a cél: minden segítséget, támogatást meg kell adni a magyar turizmus újraindításához, hiszen a válság által, talán mondhatjuk, a legérintettebb területről van szó, ahol a GDP 8 százalékát előállító turizmus az a terület, ahol mintegy 200 ezer ember, 200 ezer honfitársunk dolgozik mindannyiunkért, szolgáltatásaikat tízmillió ember veszi igénybe valamilyen módon vagy formában. (15.30) Látjuk azt, hogy a külföldi turizmusra még várni kell, de a belföldi turizmus már most a nyáron visszahozhat belőle, az év elvesztegetett részéből visszahozhat valamennyit, hiszen a kormány úgy tudja támogatni a turizmust ebben a rendkívül nehéz időszakban, amit a turizmus és a vendéglátás átél, hogy év végéig felfüggeszti az idegenforgalmi adót, és június 30-áig 4 százalékra csökkenti a SZÉP-kártya szociális hozzájárulási adóját. A pihenőkártya keretösszegét emellett a jelenlegi 450 ezer forintról 800 ezer forintra emelik a versenyszférában, és a jelenlegi 200 ezer forintról 400 ezer forintra a közszférában. A fejlesztési hitelprogramokkal is támogatott turizmusvédelmi programra összesen 600 milliárd forintot biztosít a kormány. Azt láthattuk a koronavírus-válság előtt, hogy a magyar turizmus évről évre egyre jobban teljesített. Az elmúlt évek sorozatos rekorddöntései után az idei év és a járvány előtti első két hónap adatai alapján 2020 is rekordév lehetett volna a magyar turizmusban, hiszen a január-februári adatok már rendelkezésre álltak, és ott már meghaladta az előző évi azonos időszakot a turizmus teljesítménye.
