Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 12. péntek - 140. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz):
4133 És az is egy nagy szégyen, tisztelt képviselőtársaim, hogy önök az olyan programokra, mint például a „Biztos kezdet gyerekházak” program, a tanodaprogram vagy éppen az iskolai szociális segítő tevékenység támogatása, összesen 9 milliárd forintot tábláztak be a következő évi költségvetésbe, tehát másfél kilométernyi vasúti szakasz ára a Budapest-Belgrád vasútból. Mi azt mondjuk, hogy ezt a tételt jelentősen meg kellene növelni azért, hogy az elkövetkezendő évtizedek társadalmi köznyugalma biztosítva legyen Magyarországon, ugyanis hitünk szerint a társadalmi integráció ennek a nemzetnek az egyik legfontosabb XXI. századi sorskérdése. Jó lenne, ha erre odafigyelnének. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Mielőtt megadnám Vitányi István képviselő úrnak a szót, tájékoztatom a tisztelt képviselőtársaimat, hogy Harrach Péter frakcióvezető úr arról tájékoztatott, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja a vitában a frakció rendelkezésére álló időkeretből 5 perc 48 másodpercet a Fidesz képviselőcsoportja részére átad. Kérem tisztelettel a műszaki személyzetet, hogy legyenek szívesek majd ezt akceptálni, és az időkeretet ennek megfelelően módosítani. Akkor most a Fidesz képviselőcsoportjából Vitányi István képviselő úr következik. Parancsoljon! DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Köszönöm a KDNP-nek, hogy lehetőséget adott arra, hogy talán végig tudjam mondani mondandómat. Ígérem, hogy nem az ugandai helyzetről fogok beszélni és nem a Jobbik helyzetéről, akiről azt mondta Ander Balázs (Z. Kárpát Dániel: Megszemélyesíted a Jobbikot? Ha párt, akkor amely!), bár lehet, hogy nem erre gondolt, hogy a 24. órában vannak - tényleg így van. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásomban két területet szeretnék érinteni. Elsőként az igazságszolgáltatási szervek költségvetéséről kívánok szólni, másodsorban pedig a vidéki Magyarország lehetőségeit szeretném ismertetni a 2021. évi költségvetés tükrében. Az igazságszolgáltatás független, önálló hatalmi ág, amely alapelvet már Arisztotelész és Cicero is hangsúlyozta műveiben. A bírák függetlenségének egyik záloga, hogy anyagilag és egzisztenciálisan is ne legyenek kiszolgáltatottak. A korábbiakhoz hasonlóan ennek a követelménynek tesz eleget az előttünk fekvő költségvetés is, amely külön fejezet alatt biztosítja a rendes bíróságok kiadásainak fedezetéhez szükséges összegeket. Indokolt a bíróságok mellett kiemelni az igazságszolgáltatás másik meghatározó közreműködőjét, az ügyészséget is, amely ugyan nem tekinthető önálló hatalmi ágnak, de ahogyan Alaptörvényünk is rögzíti, önálló és független alkotmányos intézmény. A függetlenség egyik biztosítéka az ügyészség esetében is az önálló fejezetekben történő költségvetési rendelkezés. Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetés két helyen érinti érdemben a bíróságokat és az ügyészségeket: egyrészt mint önálló alkotmányos szervek, hiszen külön költségvetési fejezet határozza meg az említett hatalmi ág éves költségvetését, másrészt pedig a mindenkori költségvetési törvény határozza meg a bírói és ügyészi illetmények kiszámításához szükséges illetményalapot. Az önálló költségvetési fejezetek kapcsán elengedhetetlen annak megemlítése, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény, valamint az ügyészségről szóló törvény irányadó rendelkezése értelmében az OBH elnöke, illetve a legfőbb ügyész állítja össze az önálló költségvetési fejezetre vonatkozó javaslatát, amelyet a kormány változtatás nélkül terjeszt az Országgyűlés elé. Tisztelt Ház! A bírósági szervezetrendszer folyamatos fejlesztése mind emberierőforrás-, mind infrastrukturális vonatkozásban, gazdasági és társadalmi szempontból kiemelt jelentőséggel bír. A fejezet 2021. évre benyújtott költségvetése tartalmazza a bíróságok működési színvonalának javítására, az eddig elért hatékonyság növelésére irányuló célkitűzéseket megvalósító humán erőforrás anyagi fedezetét, valamint az ítélkezési munka hatékonyságának fokozásához szükséges tárgyi feltételeket.
