Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 12. péntek - 140. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - BARCZA ATTILA (Fidesz):
4073 lehetőségeire. Fontos elmondanom azt, hogy a turizmus a gazdaság egyik motorja is, a fenntartható és versenyképes növekedésének a biztosítása pedig párthovatartozás nélkül mindenkinek a célja kell hogy legyen. De először is látnunk kell azt, hogy hogy is alakultak a turisztikai számok az elmúlt időszakban. A magyar turizmus teljesítménye 2010 óta folyamatosan növekedett. A vendégek száma több mint a másfélszeresére nőtt, és a szálláshelyek bevétele meg tudott duplázódni. A 12,8 millió főt el tudta érni a vendégek száma, és a vendégéjszakák száma pedig megközelítette a 31,3 milliót. A szálláshelybevétel is növekedett 9,2 százalékkal, és az összbevétel pedig meghaladta az 550 milliárd forintot. A turizmus és vendéglátás adja a GDP közel 11 százalékát, és több mint 400 ezer fő dolgozik ebben az ágazatban. De az élet azt bebizonyította az elmúlt hónapokban, az elmúlt fél évben, hogy a turizmus nemcsak a béke iparága, ahogy azt mindannyian tudjuk, hanem az egészség iparága is. Erre a felszólalásom második részében még részletesen ki fogok térni. (8.50) A turizmusfejlesztési stratégia 2030-ig meghatározza azokat a célokat, amelyeket a magyar kormány a turizmus tekintetében célul kitűzött, és én azt gondolom és azt látom, hogy a 2021-es költségvetés ehhez a feltételeket tudja biztosítani. Szeretném kiemelni az elmúlt évtizedeknek azt az egyik legfontosabb intézkedését, hogy a kormány 18 százalékról 5 százalékra csökkentette a kereskedelmi szálláshelyek áfakulcsát, amely egy nagyon jelentős eredmény, a versenyképességet nagyban növeli, és szinte hetekkel később a koronavírus ideért, de hosszú távon ez a csökkentés biztosítani fogja a szektor versenyképességét. Az új költségvetésben, a ’21-es költségvetésben több terület is van, amely a turizmusfejlesztésre jelentős forrásokat biztosít. Az egyik leginkább ilyen terület a közlekedésfejlesztés. Tudjuk azt, hogy a turizmusban a megközelíthetőség mind a hazai, mind a külföldi turisták és vendégek szempontjából meghatározó. Tudjuk azt, hogy a döntésben, hogy hova utazik valaki, a három legfontosabb szempont között előkelő helyet foglal el az, hogy milyen a megközelíthetőség, ami a belföldi turizmus esetében még kiemelkedőbb, és Magyarországon folytatódik az a program, hogy a megyei jogú városok és a jelentősebb országhatárok bekapcsolásra kerülnek a gyorsforgalmi úthálózatba. A „Modern városok” programoknak és a „Magyar falu” programnak a fejlesztési összegei nem csökkennek. Ezek a fejlesztések nagyon sok esetben alapinfrastruktúra-fejlesztések, amelyek nagyon fontosak a turizmus szempontjából, de nagyon sok esetben a városokban elsősorban olyan élmény- és attrakciófejlesztések, olyan emblematikus épületeknek a felújítása, olyan utcáknak és tereknek a megújítása, melyek szintén turisztikai szempontból meghatározóak. Fontos azt elmondanom, hogy Magyarországon kiemelt turisztikai térségek kerültek kijelölésre, és a Magyar Turisztikai Ügynökség a kormánnyal karöltve azt a célt tűzte ki, hogy nem a pontszerű fejlesztések irányába, hanem a desztinációszintű fejlesztések irányába megy Magyarországon a turisztikai fejlesztés. A ’21-es költségvetés is e mellett az irányultság mellett tartalmazza a forrásokat, hiszen ez egyfajta zsinórmértékül szolgál. Fontos azt elmondanom, hogy míg a korábbi időszakban, gondolok itt arra, hogy 15-20 évvel ezelőtt a turizmusfejlesztésben a pontszerű fejlesztések voltak hangsúlyosak, most a desztinációszintű megközelítés egy sokkal hatékonyabb megközelítés. Az egész fogadó területet komplexen vizsgálja a magyar kormány, és bizonyos fejlesztési igényeknél, ha azok nem egy olyan turisztikai fogadó területbe esnek, ahol mind hazai, mind nemzetközi téren a turisztikai vendégfogadás feltételei minden szempontból adottak és pozitívak, akkor is támogatásra kerülhetnek, de összességében van vizsgálva régiószinten a hasonló és a többi vonzerőnek a komplexitásával ennek a fejlesztésnek a szükségessége. Magyarországon a kiemelt turisztikai térségek, mint tudjuk, a Balaton, a Fertő tó, a Dunakanyar, Debrecen, Hajdúszoboszló, a Hortobágy és a Tisza-tó, a Tisza, Nyírség, és több elképzelés is van ezeknek a bővítésére. Fontos azt elmondanom, hogy az új költségvetés is tartalmazza azokat a fejlesztési forrásokat, ami a Kisfaludy szálláshelyfejlesztési programra vonatkozik. Ez folytatódik. Ez Magyarország elmúlt évtizedekben látott legnagyobb szálláshelyfejlesztési programja, és most
