Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 11. csütörtök - 139. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
4001 ki körülbelül ilyen nagyságrendű jövedelmet a cégeiből, a cégei működését meg ugye, azért nagy részben gyakorlatilag a magyar állam működésének köszönheti, és önök mégis mindenféle politikai lózungot hangoztatva megpróbálják megakadályozni ezeket a felújításokat. Tisztelettel kérem önöket, hogy ne politikai alapon tekintsenek az önkormányzatokra, fejlesztéseket ne politikai vagy pártpolitikai alapon akarjanak eldönteni, hanem vegyék észre, hogy mi a nemzet érdeke, hogy a nemzet egysége hol jelenik meg, és ne tegyenek különbséget kisváros, nagyváros, falu között, és ne tegyenek különbséget kormánypárti és ellenzéki vezetésű önkormányzatok között, mert azt gondolom, hogy ez még önökhöz is méltatlan. (Mesterházy Attila: Úgy van!) Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK: A kormány nevében Banai Péter Benő államtitkár úr kér szót. Tessék! BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt, lassan két napban sok szó esett az önkormányzatok járványügyi helyzettel kapcsolatos tehervállalásáról, illetőleg az önkormányzati finanszírozás 2021-es alakulásáról. Sajnálom, hogy azokat az érveket és tényszámokat, amelyeket az elmúlt napokban elmondtunk, nem minden padsorban ülő képviselő szeretett volna meghallani. Ígérem, hogy a sokszor elmondott információkat nem ismétlem meg, megpróbálom kiegészíteni az eddigieket az önkormányzati finanszírozás átalakítása tekintetében. Mindenekelőtt ugyanakkor meg kell köszönjem most is, innen is minden önkormányzati vezetőnek azt, hogy partner volt a járvány elleni védekezésben, legyen szó konkrét tettekről, vagy legyen szó arról, hogy az adott önkormányzati vezető elfogadta: a jelentős járvány elleni védekezéshez kapcsolódó kiadásokból nekik is részt kell vállalniuk. Azt gondolom, hogy ez a pénzügyi tehervállalás arányos volt. Miért mondom ezt? Az idei évre tervezett önkormányzati bevételeknek nagyjából az 1 százalékát teszi ki a gépjárműadó, amelynek az átcsoportosításáról beszélünk, 2021-ben - vakcina hiányában - a járványügyi készenlétet egyelőre még fenn kell tartsuk, jövőre is számolunk ezzel a gépjárműadóval, holott, ha már 1 százalékos arányt mondtam, idén csak a járvány elleni védekezés kapcsán ismert kiadások meghaladják a 600 milliárdot, ez a központi költségvetés konszolidált kiadásainak több mint a 3 százaléka; és akkor még nem beszéltem arról, hogy a gazdaság talpra állítása érdekében idén, illetőleg jövőre milyen kiadásokat teljesít a kormányzat. Az első szó tehát a köszöneté mindenkinek, aki elfogadja, hogy a jelen helyzetben mindnyájunknak terhet kell vállalnunk, intézkednünk kell annak érdekében, hogy ezt a helyzetet egészségügyileg és gazdaságilag kezeljük, legyen szó a központi kormányzatról, legyen szó az önkormányzatokról, a vállalkozásokról, a munkavállalókról vagy a családokról. Amiért igazából szót kértem, az az, hogy a képviselő úr úgy tüntette fel a mostani változásokat, minthogyha azoknak kizárólag politikai okai lennének. Akkor engedje meg, képviselő úr, hogy néhány tényre felhívjam a figyelmét! Először is, az önkormányzatok adóerejét figyelembe vevő finanszírozási rendszer alapvetően 2013-ban alakult ki, az úgynevezett szolidaritási hozzájárulási adó, amit önök most támadnak, 2017-től él (Csárdi Antal közbeszól.), képviselő úr, 2017-től él. Ennek az adórendszernek, a szolidaritási hozzájárulásnak a konkrét mértékét egy képlet határozza meg. Egyetlenegy önkormányzat volt, amely nem a képlet szerint fizette a hozzájárulását, és a ’21-es költségvetés szerint sem a képlet alapján fizeti a hozzájárulást, ez Budapest főváros, amely 15 százalékos kedvezményt kap a szolidaritási hozzájárulásból 2021-ben is. Ezt szeretném rögzíteni, mielőtt még mindenféle politikai felhangot hozunk be: 2013, amikortól az úgynevezett beszámítás rendszere működik, ami azt jelenti, hogy az állami támogatásoknál figyelembe vesszük az önkormányzat adóerő-képességét, és 2017, amikortól a szolidaritási hozzájárulás rendszere működik. Akkor miről van szó most? Mi van amögött, hogy a költségvetésnek a támogatásai is jelentősen növekednek az önkormányzatoknál, és a szolidaritási hozzájárulás is? Kérem szépen, az van mögötte, hogy a meglévő adóerő-különbségeket megpróbáljuk egy olyan transzfermechanizmussal
