Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 11. csütörtök - 139. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd):
3971 szeretném majd dicsérni, hogy azok milyen jó ötletek; a másik pedig azok a fejlesztések, amelyekre mondhatjuk, hogy kismértékűek, mert amikor 3-4 millió forintból készít egy játszóteret egy falu, az nem ez, hanem az a „Magyar falu” program, ami szintén kormányzati forrásból valósul meg. Ezt a „Magyar falu” programot képviselőtársaimmal azért mondjuk sokszor, mert ez nem működés, hanem beruházás, fejlesztés. És amikor arról beszélünk, hogy a falvakban vagy a városokban nincsen forrás, nincsen pénz, akkor a költségvetésben vannak olyan sorok, amelyekkel a kormány eddig mindig segített: nincs tartozás, nem kell hitelt felvenni, nem kell felhalmozni, mert éppen az iskolát nem bírom már finanszírozni, 2009-re emlékezve, nem kell az orvosi rendelő kifestéséhez valahonnan pénzt kérnem kölcsön vagy kunyerálnom festékért, ennyire egyszerűen lemenve, azért, mert van mód arra, hogy akár a Belügyminisztérium forrásából, akár közvetlen kormányzati forrásból kapjunk rá lehetőséget, és ezt meg tudjuk oldani. Ha bárki elmegy Magyarországon bármely pontra, ezt mindenütt az emberek elmondják, és mindenütt polgármesterek elmondják mindenféle szín, kitétel, egyéb nélkül. A települések fejlődnek, a munkahelyteremtés jó irányba megy, és az ott élő emberek a családtámogatási rendszernek, a munkahelyteremtésnek köszönhetően egyre pozitívabban gondolkodnak, és ez észrevehető, kézzzelfogható. Utoljára hagytam egy olyan gondolatot, ami nekem nagyon tetszik, főleg a nemzeti összetartozás napján szoktuk emlegetni: Széchenyi István Hitelben megfogalmazott gondolatát, aki utalt arra a magyarsággal kapcsolatban, hogy neki nem tetszik, amikor a múltról beszélünk, neki az tetszik, amikor a jövőről beszélünk. Nos, arra kérem az ellenzéket, arra kérem képviselőtársaimat, hogy a 2021. évi költségvetést támogassák, mert ez a jövőről szól ténylegesen, és további lehetőséget tartalmaz. Azt, hogy mennyire jó vagy mennyire nem, nyilván az idő meghozza, de az elmúlt tíz év példája pozitív példa, és az azt jelenti, hogy jó irányba megy a 2021-es költségvetés is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Mellár Tamás képviselő úrnak, Párbeszéd-képviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr! DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az első dolog az lenne, hogy a megelőző beszédemben elég bőven beszéltem arról, hogy milyen nagy bizonytalanság veszi körül az egész költségvetés-tervezést, hiszen az idei esztendőre sem igazán tudjuk azt, hogy mi lesz majd év végén, mekkora növekedési ütem lesz, ebből következően jövőre sem. Ezért én azt szeretném javasolni a Pénzügyminisztériumnak, hogy még nem késő, de készítsen egy alternatív programot is, tehát egy optimista és egy pesszimista forgatókönyvet, mert most összességében a konvergenciaprogramból átvett egyetlenegy forgatókönyv van, és azért annak a valószínűsége, hogy az úgy meg fog valósulni, azt gondolom, egészen kicsi. Ezért érdemes lenne már most gondolni arra, hogy mi van akkor, ha mondjuk, ennek a vírusjárványnak lesz egy második fordulója, mi van akkor, ha a világgazdasági válság hosszabb lesz, mint amit most elképzelünk. A második dolog, amiről röviden szeretnék mondani néhány mondatot: nagy örömmel hallgattam képviselőtársamat, Simicskó István képviselő urat, aki szenvedélyesen beszélt a katonai kiadásoknak, a honvédelmi kiadásoknak a növekedéséről, bizonyosan szükséges ez a 28 százalékos növekedés, növelés. Én azt szeretném egyszer látni, ha lenne egy olyan kormánypárti, fideszes képviselő, aki ugyanilyen vehemenciával képviselné, mondjuk, az oktatásnak vagy az egészségügynek a kérdését, és ugyanúgy be tudna számolni arról, hogy egyik évről a másikra a költségvetésben 28 vagy 30 százalékkal növekedett az oktatási kiadások vagy az egészségügyi kiadások összege, hiszen mind a két területre nagyon ráférne ez. A mostani költségvetésben azt lehet látni, hogy az oktatásra 3,7 százalékos növekedés lesz nominálisan, ami reálértékben 1 százalék alatt lesz, ha az inflációt betartjuk, és az egészségügyi kiadásoknál is csak 8 százalékos növekedés van nominálisan, ami reálértékben jó esetben 5 százalék,
