Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 11. csütörtök - 139. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3957 mennyire érdemes magunkra támaszkodni, és mennyire érdemes nagy nemzetközi együttműködésekre vagy külföldi támogatásra hivatkozni. Naivitás bárki részéről azt gondolni, hogy bármelyik más európai uniós ország nálunk jobban látja a mi érdekeinket, és nálunk jobban ki tud állni a magyar érdekekért. Nyilván ők kiállnak a saját nemzeti érdekükért, Magyarországért csak mi magyarok tudunk kiállni, és ezért a konfliktust vállalni is kell. Elnézést, kicsit hosszabb voltam, mint terveztem. Fontos a jövő évi költségvetés szempontjából, hogy, bár egy járványhelyzet utáni gazdaságújraindítási költségvetés, de minden, az EMMI-hez tartozó, tehát társadalmi, jóléti területen is többleteket találunk a jövő évi költségvetésben. Így az oktatás területén egy 78 milliárdos, tehát közel 80 milliárd forintos többlet szerepel, ami azt jelenti, hogy tíz év alatt több mint másfélszeresére nő az, amit oktatási sorokra tudunk fordítani. Az egészségügyben még nagyobb mértékű az emelkedés, 156 milliárd forinttal jut több jövőre az egészségügyre. Ez 77 százalékos emelkedés tíz év alatt. Más kormányoknál azt tapasztaltuk, hogy válság idején az egészségügyben megszorítanak, vizitdíjat, kórházi napidíjat vezetnek be, fizetéseket csökkentenek, itt egy 156 milliárd forintos többletről beszélhetünk. A nyugellátások területén egy 326 milliárd forintos többlet található a jövő évi költségvetésben. Ebből a nyugdíjprémium és a 13. havi nyugdíj újraépítésének a fedezete is megtalálható. (12.30) Kulturális tevékenységek bővítésére 26 milliárd forintnyi többlet található - ez tíz év alatt 174 százalékos emelkedés. Szociális és jóléti kiadásokra is 41 milliárd forintos többlet szerepel - ez 139 százalékos emelkedés egy évtized alatt. Minden területen tehát a válság ellenére is többletforrások vannak, a magyar családok biztonsága, a szociális biztonság, az egészség megőrzése bővebb forrásokból biztosítható. Az is jellemző volt az elmúlt időszakban, hogy amikor válság ideje volt, akkor ritkán beszélhettünk béremelésekről. Akár más nyugat-európai országokban, akár Magyarországon, a válságkezelés egyenlő volt a baloldali kormányok alatt a megszorításokkal és a fizetések csökkentésével. Ezzel szemben az idei évben Magyarországon nem fizetéscsökkenésről beszélhetünk, bár válság van, legfeljebb egyes baloldali vezetésű önkormányzatoknál, hanem béremelkedésekről. A kulturális ágazatban a jogviszonyváltással párhuzamosan 6 százalékos béremelés van az idei évben. (Ungár Péter: Nominálisan mennyi?) Július 1-jétől a pedagógusok 10 százalékos béremelésre számíthatnak. A szociális ágazatban január 1-jétől visszamenőleg 14 százalékos béremelés volt. (Ungár Péter: Az mennyi nominálisan?) Az egészségügyi szakdolgozók, az ápolók esetében pedig már megvalósult egy 14 százalékos emelés az év elején, és az év második felében, novembertől pedig újabb 20 százalékos emelkedés fog történni a fizetésekben, ebben a ciklusban pedig összességében az ápolók esetében egy 74 százalékos béremelés. Tehát Magyarországon nem megszorításokkal, nem fizetéscsökkentéssel kezeljük a válságot, hanem épp ellenkezőleg: a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítésével, és rengeteg ágazatban pedig béremeléssel, így a kultúrában, az egészségügyi szakdolgozók esetében, a szociális ellátásban és az oktatásban is béremelésekkel. Úgy gondoljuk, hogy így tudjuk a magyar emberek, a magyar családok biztonságát jobban megóvni, és így tudunk a gazdaság újraindításához is hozzájárulni. Ezenkívül egy speciális béremelésre is hadd hívjam föl a figyelmüket, az iskolaigazgatók béremelésére. Itt 6 ezer intézményvezetőről, valamint ha a helyetteseket, a tagintézmény-vezetőket és az intézményi egységek vezetőit nézem, további 9 ezer emberről beszélhetünk, hiszen az ő esetükben is egy nagyon fontos feladat az, amit ellátnak. Egy iskolaigazgatónak egy teljes iskola működéséért kell felelni, kiválasztani jó tanárokat, ösztönözni őket a minél jobb teljesítményre. Éppen ezért fontos, hogy nemcsak a 10 százalékos általános pedagógusbér-emelés valósul meg, hanem az iskolaigazgatóknál egy további pótlékemelés, átlagosan azt mondhatjuk, hogy 50 százalékos pótlékemelés történik. Korábban az iskolaigazgatói pótlékok minimuma 84 ezer forint volt, ez most 126 ezer forint, a maximuma pedig 168 ezer forint volt, ez júliustól 358 ezer forint lesz, tehát egy érezhető emelkedés.
