Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 11. csütörtök - 139. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - VARGA GÁBOR (Fidesz):
3945 Szintén az Eurostat kimutatása szerint a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya, tehát akik két hét alatt nem dolgoznak kettő napot sem, 9,8 százalékról 3,7 százalékra csökkent. (11.30) És itt Mesterházy képviselő úr a mélyszegénységben élők számát és arányát hozta föl. Ezt úgy számolják ki, hogy aki ezeknek a különböző szegénységi dimenzióknak a metszetében van, tehát akire mind a három szegénységi dimenzió vonatkozik, az él mélyszegénységben. Az önök kormányzásának a végén 400 ezer körül volt ezeknek az embereknek a száma, most alig 100 ezer főt ér el. Természetesen szeretnénk, ha nullára csökkenne, csak azért a 400 ezernél a 100 ezer kisebb. Negyedére csökkent azok száma, azok aránya, akik Magyarországon mélyszegénységben élnek. Ne állítsák önök ezzel párhuzamosan azt, hogy Magyarországon nőtt volna a szegénység! Szerencsére ebben a dimenzióban is Magyarországon csökkent ez a mutató. Ha megnézi háztartásokra bontva, nagyon röviden: a gyermektelen háztartásoknál 27 százalékról 17 százalékra, a gyermekes háztartásoknál 35 százalékról 20 százalékra csökkent azok aránya, akik bármilyen nélkülözésnek, akár a veszélyének is ki vannak téve. Hála istennek, hogy még Brüsszel sem tudja eltagadni, hogy ezek a mutatók Magyarországon pozitívan alakulnak. Bármit is mond itt az ellenzék, azt sajnos egyetlenegy számmal, egyetlenegy ténnyel sem tudták alátámasztani. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Mesterházy Attila képviselő urat tájékoztatom, hogy sajnos a házszabály nem teszi lehetővé, hogy ugyanazon kétperces blokkban felszólaljon. Tizenkét képviselői felszólalást követően kerül sor a következőkben kettőperces felszólalásokra. Át is térünk a következő felszólalási blokkra. Elsőnek Varga Gábor képviselő úrnak adok szót, a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. VARGA GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány által előterjesztett 2021-es költségvetés fókuszában a járvány elleni védekezés és a koronavírus-járvány által nehéz helyzetbe került gazdaság újraindítása áll. A kormány számára az emberek élete és biztonsága az első, ezt igazolja a jövő évi költségvetés is. A jövőben azon kell dolgoznunk, hogy a megváltozott körülményeknek hazánk a nyertese lehessen, és meggyőződésem, hogy ez sikerülni is fog. Tisztelt Országgyűlés! A magyar klíma- és energiastratégia alapja, hogy a hazai áramtermelés döntő hányadát a jövőben karbonsemleges módon az atomenergia és megújuló energia, ezen belül elsősorban napenergia hasznosítása révén kell biztosítani. Ezek egymást támogató megoldások, és mindkettő tiszta energiaforrásnak tekinthető. Az emberiség egyre több energiát igényel, ezért a Föld szénhidrogén-forrásai rohamosan csökkennek. Az évmilliárdok alatt képződött fosszilis tüzelőanyagokat évtizedek alatt várhatóan kimerítjük, közben olyan káros fogalmakkal, jelenségekkel kell megismerkednünk, mint a P10, a szén-dioxid, az üvegházhatás, a savas eső vagy éppen az ózonlyuk. Tisztelt Képviselőtársaim! A megújuló energiaforrások, mint a szél-, a víz- és a napenergia, nemzetgazdasági szempontból is komolynak mondható felhasználására a tudomány és a technika jelenlegi állása, fejlettsége alapján csupán korlátozott lehetőség mutatkozik. Az energiatermelés zöldítésében nagy szerepet játszik a nukleáris kapacitások megújítása, azaz a Paks II. projekten keresztül az atomenergia használatának folytatása, sőt bővítése. Az atomerőművek, ha azokat a ma megvalósítható legnagyobb és a még megfizethető biztonságúra építik, tisztábbak és gazdaságosabbak, mint a hagyományos tüzelőanyagokat égető erőművek. A Paksi Atomerőmű által eddig megtermelt 500 milliárd kilowatt villamos energia klímavédelmi szempontból azt jelenti, hogy ha ezt a hatalmas mennyiségű villamos energiát szénerőművekben kellett volna megtermelni, akkor közel 400 millió tonna többlet-szén-dioxid került
