Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 11. csütörtök - 139. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd):
3935 nevezze, viszont megerősítést nyert a mai délelőtt folyamán - mindezek mellett, hogy hiteles, megbízható, betartható -, hogy határozott, bátor, és mindenki számára bizalommal kínálja azt a lehetőséget, felelősséget, hogy igennel szavazva járuljon ilyen módon is hozzá a 2021-es esztendő gazdasági és teljes társadalmi eredményességéhez. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) (10.40) ELNÖK: Köszönöm. Képviselői felszólalásokkal folytatjuk a mai munkánkat. A Párbeszéd képviselője, Mellár Tamás képviselő úr következik. Tessék! DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Mielőtt rátérnék a saját beszédemre, szeretnék visszautalni Bánki Erik képviselőtársam egyik megjegyzésére, aki azt mondta, hogy a számok nem hazudnak. Bízom benne, hogy ebben valóban igaza is van. Azt mondta, hogy a kormány történelmi jelentőségű gazdaságvédelmi, gazdaságélénkítő csomagot indított el, amely a GDP 20 százalékára rúg egy hároméves időintervallumban. Ha ezt a 20 százalékos állítólagos csomagot összevetjük azzal, hogy a 2020-as tervben az van, hogy az államháztartási hiány 3,8 százalék lesz, a jövő éviben pedig 2,7 százalék, s ha emellé még odatesszük, hogy a költségvetésben benne van az is, hogy a beruházási hányad 28,3 százalékos lesz, a háztartások fogyasztása 3,8 százalék, miközben a nettó átlagkeresetek növekedése 6,9 százalék, abból az következik, hogy a másik két gazdasági szereplő, tehát a háztartások és a vállalatok nem kerülnek jelentős nettó megtakarítói pozícióba, amiből következően az derülhet ki, hogy a kormánynak csak akkora csomagja lehet, mint amekkora államháztartási hiánya van. Tehát ha ragaszkodunk a 20 százalékos élénkítő csomaghoz, akkor ebből egyértelműen az következik, hogy ebben a három esztendőben évente több mint 6 százalékos államháztartási hiánynak kell lenni. Megpróbálom egyszerűen megfogalmazni: ha a családunk azt szeretné, hogy 20 százalékkal többet költsünk, akkor ugyan megtehetem azt, hogy a feleségem bukszájából elveszek pénzeket és a rezsinek kikiáltott pénzem megcsapolom, és ebből többet költekezem, de akkor azokon a területeken nem fog maradni pénz. Azt gondolom, hogy ez a közgazdaságtan egyik alapösszefüggése. Ezt a makroközgazdászok a nemzeti elszámolás rendszerének tartják, vagyis hogy az összes nettó megtakarítás nemzetgazdasági szinten úgy kell alakuljon, hogy a három jövedelemtulajdonos megtakarításaiból jön össze. Nagy valószínűséggel egyébként arról van szó, amit mi már többször is megállapítottunk, hogy nem igaz ez a 20 százalékos csomag, ennek csak részei vannak. Abban a 20 százalékban benne van fű, fa, virág, minden olyan dolog, ami nem is odatartozó, például a banki garanciavállalásoktól kezdve az MNB kedvezményes hitelprogramja, ami nyilvánvalóan nem többletforrás, mert ha valaki hitelt vesz fel, az természetesen nem többletforrás. Ez is egy nyilvánvaló közgazdasági alapösszefüggés, mert az vagy valakinek a megtakarítása, vagy ha pénzteremtés történik, akkor pedig azt valakinek mindenképpen fel kellett venni, és ha nincs mögötte fedezet, akkor az inflációs jellegű. Az azért egészen egyszerű dolog, hogy ezt csak ilyen módon lehetne megtenni. De szeretnék rátérni arra, hogy mit is gondolok a 2021-es költségvetésről. Visszatérő kérdés már évek óta, szinte röstellem megemlíteni, hogy miért most tárgyaljuk a jövő évi költségvetést, hiszen erre vonatkozólag semmilyen fontos, komoly információ - ami esetleg lehetne, ha később lenne - nem áll rendelkezésre, hiszen még a 2019-es esztendőt sem zártuk le. A 2020-as évvel kapcsolatosan az első negyedévre vonatkozóan vannak adatok, továbbiak nincsenek, a jövő meg még inkább bizonytalan. Ez az idei esztendőben még erőteljesebben jön elő, hiszen a koronavírus-járvány okozta válság még nagyobb bizonytalanságot hozott el az egész kérdésben. Ebben a helyzetben a legcélravezetőbb nyilvánvalóan az lenne, ha valamikor egy igazi, valóságos pótköltségvetés lenne, nem pedig annak a paródiája, amit most a kormány beadott, amely messze nem arról szól, hogy
