Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. GURMAI ZITA (MSZP):
3887 finanszírozására, és itt jegyezném meg, hogy gyakorlatilag az előjegyzése ennek a zöld államkötvénynek megtörtént, másfél milliárd eurós kerettel, úgy, hogy 7,5 milliárd eurót jegyeztek volna a befektetők, ha erre lett volna lehetőségük. De a másfél milliárd forint is azt jelenti, hogy kizárólag környezetvédelmi és zöldcélokra már idén több mint 500 milliárd forint fog rendelkezésre állni, és ha a kormány tervei szerint jövőre is kibocsátjuk a zöldkötvényeket, ugyanez az összeg - bármekkora összegben bocsátjuk ki - jövőre is rendelkezésre fog állni, és ezt kizárólag környezetvédelmi, klímavédelmi és zöldcélokra lehet fordítani. Ez is azt erősíti, hogy a kormány elkötelezett a klímavédelmi célok végrehajtásában, és óriási összegeket fordítunk erre már idén és jövőre is. A klímasemleges gazdaság költségeit pedig véleményünk szerint a klímarongálókkal kell megfizettetni, tehát a nagy szennyező országokkal és a nagy szennyező vállalatokkal, illetve ezt a politikát úgy kell végrehajtani, hogy ne emelkedjen a családok által fizetett energia és élelmiszer ára sem. Ennek lényege, hogy nem a szegényebb országoktól kell elvenni a pénzt, és nem az egyébként is szűkös kereteket biztosító európai uniós kohéziós forrásokat kell újraosztani, hanem innovatív mechanizmusokon keresztül új forrásokat kell bevonni az új kihívások negatív hatásai elleni küzdelemhez. (20.00) Az uniós tagállamok és az egyes gazdasági szektorok különböző mértékben felelősek az emisszióért. A 2018-as statisztikák szerint az Unió szén-dioxid-kibocsátásának 43,5 százalékát a három legnagyobb szennyező, Németország, az Egyesült Királyság és Olaszország okozta. Ugyanakkor a volt szocialista országok közösségének az összes kibocsátása csupán az egyötöde az Európai Unióénak. Ennek több mint kétharmadát Lengyelország, Csehország és Románia együttesen okozza. Magyarországon az egy főre jutó éves szén-dioxid-kibocsátás 5,4 tonna, így az ország a közösség teljes kibocsátásának csupán 1,4 százalékáért felelős. A kormány célja, hogy a 2021-es költségvetés által a jövő évben is biztosítsa a kutatásra, a fejlesztésre és innovációra fordítandó források koordinált, célszerű és hatékony, a magyar gazdaság versenyképességét támogató felhasználását. Ennek eszköze egy egységes Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap működtetése, melyen belül a 2020. évi kutatási alaprész és innovációs alaprész jött létre. A kutatási alaprészből a társadalmilag hasznos kutatási projektek, a kutatási kiválósági célok, felsőoktatási intézmények és kutatóintézeti, valamint egyéni kutatói kiválósági programok kerülnek finanszírozásra, míg az innovációs alaprészből a vállalati innováció, illetve a piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenységek kerülnek támogatásra. Ahogy az elején említettem, a költségvetés pedig a Gazdaságvédelmi Alapon keresztül az energia- és klímapolitikai modernizációs rendszerek működtetésére 2021-ben további 34,3 millió forintot biztosít. Az elhangzottak alapján szerintem nyugodtan kijelenthetjük, hogy a zöldkötvényeken keresztül, a költségvetésben fellelhető forrásokon keresztül Magyarország nagyon komoly forrásokat biztosít a környezetvédelemre és a zöldpolitikai célok megvalósítására 2021-ben is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti sorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Böröcz László képviselő úr. Következik Gurmai Zita képviselő asszony, Magyar Szocialista Párt. DR. GURMAI ZITA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A gazdasági visszaesés, a válság várható volt, évtizedes fellendülés után ez már csak így szokott lenni, ilyenkor a válság jönni szokott. A bizonytalanság tehát itt volt a levegőben, a koronavírus és a járvány nélkül is. Évek óta beszélünk erről. Sajnos, ami most következik, minden bizonnyal felülmúlja a
