Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - RIZ GÁBOR (Fidesz):
3881 mondhatjuk, hogy 2019-ben 16,5 millió vendég közel 43 millió vendégéjszakát töltött el hazai szálláshelyeken. Jelentős növekedés látható az összesített bevételi adatok esetében is, 10,3 százalékkal nőtt a kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevétele, és 2018-hoz képest közel 10 százalékos az emelkedés a szálláshelyi összbevétel esetében is, amely meghaladta az 561 milliárd forintot. A SZÉP-kártya, amely támogatja a hazai turizmus, illetve annak lehetőségei kihasználását, ennek a felhasználása során pedig megközelítettük a 31 milliárd forintot, a panziókban 34,4 százalékos, a szállodákban pedig 46,5 százalékos volt a SZÉP-kártyás költések növekedése. Mindez minek lehetett az eredménye? Annak lehetett az eredménye, mint említettem, az elmúlt tíz év átfogó, áttekintő fejlesztéspolitikát vont maga után; részben hazai, részben uniós forrásból táplálkozott ez az ágazat. Úgy intézményi, mint civil szervezeti és önkormányzati szinten is számtalan olyan szervezet vett részt ebben a folyamatban, amelynek eredménye egy olyan kiváló eredmény is, amelyet büszkén vallottunk mindannyiunk magunknak, én vidékiként is, hogy Európa legvonzóbb turisztikai célvárosa Budapest volt a tavalyi évben. Milyen turisztikai fejlesztések zajlottak az elmúlt időszakban, kapcsolódva az uniós terminusokhoz? A 2007-13-as uniós költségvetési időszakban mintegy 1239 olyan projekt több mint 336 milliárd forint támogatást nyert el, amely természetszerűen vonzotta a további forrásbevonás lehetőségét, így közel 500 milliárd forintot mozgatott meg a hazai turisztikai típusú fejlesztési körben. (19.30) A 2020-ig tartó ciklusban összesen már több mint 500 milliárd forint volt csak a hazai és az ezt kiegészítő uniós forrás, amely nyilván ettől lényegesen magasabb összeget fog majd végeredményként hozni a teljes költségvetésben, illetve a megmozgatott pénzeszközökben. Amellett, hogy a hazai turisztikai szakma kiemelt desztinációkat kezel - ilyen a Balaton, a Balaton környéke, ilyen a Sopron-Fertő turisztikai térség, vagy hogy közelítsek kicsit szülőföldem felé: Tokaj-Hegyalja, a Felső-Tisza, a Nyírség turisztikai attrakciós körével -, ezt kiegészítették azok a kiemelt városi programok is, amelyeknek épp a minap történt egy nagyon fontos bejelentése. Palkovics miniszter úr a tegnapi napon jelentette be, hogy Debrecen mint a térség meghatározó városa, annak szellemi és egyéb gazdasági kisugárzásával a következő tíz évben 600 milliárd forintot fog majd átmozgatni olyan célok érdekében, amelyek egy része a turizmust fogja gazdagítani. Milyen lábakon áll ma a hazai turizmus? Az egyik legfontosabb a hazai turisztikai célelőirányzat, amelynek az intézményesült szereplője a Magyar Turisztikai Ügynökség. Az ügynökség maga is rendelkezik olyan forrásokkal, amelyekkel attrakciókat, különféle beruházásokat, fejlesztéseket tud támogatni. Emellett nagyon fontos, hogy az idegenforgalmiadó-bevétel, amely helyben és magasabb szinten is jelentkezik, tovább gazdagítja annak lehetőségét, hogy forrásokkal tudjuk táplálni a turisztikai fejlesztések okkal-joggal igényt tartó területét. Nagyon fontos elmondanunk, hogy harmadik lábként emlegetjük a „Modern városok” programját, amely csak az elmúlt időszakban 2336 milliárd forintot jelentett bevonandó forrásként ebbe a körbe, és ebből mintegy 135 milliárd forint lesz az, amely fejlesztési értékén kifejezetten turisztikai célok megvalósítását szolgálja. A „Magyar falu” program tovább fogja javítani a maga komfortérzetének biztosításával a magyar falu vonzerejét, annak lehetőségeit. Hiszen a „Magyar falu” program során részben a közutak újulnak meg, a közösségi létesítmények, az egészségügyi szolgáltatások és sok minden más, ami élhetővé, lakhatóvá teszi az egyébként is szép vidék Magyarországát. Mi várható az idén? Az idén a koronavírus megjelenésével, és ez nemcsak magyarországi, hanem európai és azon túl pedig világjelenség, hogy az első olyan nagy terület éppen a turizmus volt, amely megsínylette a vírus megjelenését. Az országhatárok lezárásával, a nemzetek bezárkózásával, azon belül pedig ki-ki a karantén időtartamának kijelölésével, meghosszabbításával vagy éppen megélésével pontosan ettől a lehetőségtől zárja el, zárta el a maga turisztika iránt érdeklődő
