Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - BALLA MIHÁLY (Fidesz):
3874 Tavaly került be a Külügyminisztérium költségvetésébe a csángó-magyar együttműködési program, amelynek célja, hogy a legnehezebben hozzáférhető nemzetrész, Csángóföld is nagyobb figyelemben részesüljön. A program első évében számos ingatlanfejlesztésre került sor, jövőre már a működési kiadásokon lesz a hangsúly, és ennek megfelelően jelentősen, 600 millióról 1,5 milliárd forintra nőnek ezek a támogatások. Az Orbán-kormány által létrehozott, évek óta sikeres Stipendium Hungaricum előirányzata az idei évhez képest változatlan, 33 milliárd forint lesz, de ez a program az önköltséges hallgatók számának növekedésén keresztül jelentős mértékben hozzájárul a részt vevő felsőoktatási intézmények működésének a finanszírozásához, térségük fejlesztéséhez is. Ami a minisztérium külgazdasági tevékenységét illeti, az exportfejlesztés, a beruházásösztönzés intézményrendszere, vagyis a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség, a Nemzeti Befektetési Ügynökség és a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat jövőre is ugyanolyan támogatásban részesül, mint az idén, kiigazítva a 3 százalékra tervezett inflációval. A minisztérium által kezelt három nagy gazdaságfejlesztési alap, a beruházásösztönzési célirányzat, a határokon átnyúló gazdaságfejlesztési támogatás, illetve a kötött segélyhitelezés keretösszege átkerült a gazdaság újraindítását és a foglalkoztatás növelését szolgáló Gazdaságvédelmi Alapba. Ez azért is fontos, mert már a mostani időszakban is, ezekben a napokban is látható az, hogy ez a mostani helyzetben egy nagy jelentőségű döntés, hiszen azok a külföldi vállalatok, amelyek a HIPA-n keresztül érkeztek az országba és egy magas hozzáadott értékű magyarországi nagyberuházást, illetve azon keresztül a képzett munkaerőt felszívó munkahelyteremtést ösztönző és koordinált beruházásösztönzési célelőirányzat a jövő évben is változatlan lesz. (Sic!) De azt lehet látni, hogy az idei kiegészítő gazdaságvédelmi támogatások nagyon sokat jelentenek a különböző térségekben a járványhelyzet miatt nehezebb helyzetbe került vállalkozásoknak, legyen akár szó kis- és közepes vállalkozásokról, de legyen akár olyan vállalkozásokról is szó, ahol 3004000-500 ember is dolgozik. Ilyen például Nyugat-Nógrádban, a körzetemben is a rétsági és a balassagyarmati ipari térségekben, ahol el lehet mondani, hogy a megyének egy jelentős exportképességi, gazdasági élete zajlott és zajlik jelenleg is. A helyzet az, hogy az elmúlt időszakban a megrendelések számának csökkenését kétféleképpen tudta segíteni a kormányzat. Egyrészt tudta segíteni ezeket a vállalkozásokat abban, hogy munkahelyvédelmi szempontból a munkahelyek megvédésére kapjon támogatást, másrészt pedig voltak olyan vállalkozások, akik úgy gondolták, hogy továbblépnek, és egy fejlesztésen keresztül nemcsak hogy megőrzik a munkahelyeket, hanem igyekszenek munkahelyet bővíteni, technológiát fejleszteni, és adott esetben, mondjuk, egy 300 fős üzemben akár 30-40-50 munkahelyet létesíteni, ráadásul olyan eszközállomány-fejlesztéssel, amellyel mondjuk, egy bizonyos szektorban egy európai központot hoz létre, és mondjuk, éppen Rétságon teszik meg, vagy éppen egy autóalkatrészgyártásban fontos cégnek, ahol éppen dolgozik 250-300 ember, az ottani fejlesztéseket segítve, át tudják jobban vészelni ezt az időszakot, úgy, hogy megtartják a munkahelyeket, és bővíteni fognak munkalehetőségeket is, és közben olyan fejlesztéseket is meg tudnak valósítani, amelyek alapvetően az ott élők számára munkahelyteremtésben, vállalkozásfejlesztésben, beszállítói lehetőségben egy nagyon fontos lehetőséget is hozhatnak. Gondoljunk bele abba, hogy Nyugat-Nógrád vagy Nógrád megye alapvetően nem szerepel a statisztikák élén, alapvetően nehéz sorsú megyéről van szó, de azt kevesen tudják talán, hogy pontosan az itteni székhellyel és telephellyel rendelkező vállalkozásoknak, ipari termelésnek köszönhetően ma az egy főre jutó ipari termelés Nógrád megyében ilyen megközelítésben az ország középmezőnyébe tartozik, és azt is lehet látni, hogy az egyike azoknak a megyéknek és térségeknek, ahol a felére és harmadára csökkent a munkanélküliség az elmúlt tíz évben. És ehhez pontosan az ilyen gazdaságfejlesztési, gazdaságösztönzési támogatások pedig sokat jelentenek, hiszen pontosan azokat a munkahelyeket segítik megőrizni, amelyeket az elmúlt 5-10-12 évben hoztak létre ezek a cégek.
