Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - BALLA MIHÁLY (Fidesz):
3872 Államtitkár úr, ha nem sikerül kinőni ezt az adósságot, ha egyéb kreatív menedzsmenteszközökhöz nem nyúlnak, akkor ez egy ugyanolyan örök időkre fennálló adósság, mint amit önök joggal kritizálnak. Hogyan kívánják tehát ennek a menedzselését megváltoztatni? Hiszen látható, hogy kinőni nem sikerült azt, ami előttünk fekszik. A nettó átlagkeresetek alakulásánál egy 6,9 százalékos növekedési terv kapcsán el kell mondanom, hogy igen optimista becsléssel találkozunk, hiszen a bérekkel kapcsolatos különböző mérésekből 1,6 millió magyar állampolgár adatai hiányoznak. Jellemzően az öt főnél kevesebbet foglalkoztató, főleg mikrovállalkozásokról és az egyéni vállalkozások egy részéről van szó, amelyek egész egyszerűen kimaradnak a költségvetési tervezés ezen részéből, már ami az átlagkereseteket illeti, és hogyha súlyoznánk ezzel az 1,6 millió dolgozó, aktív, létező emberrel ezt az ábrát, akkor azt látnánk, hogy az átlagbérek színvonala még az ijesztően alacsonynál is alacsonyabb, regionális összevetésben pedig Magyarország egészen hátul kullog ezen adat alapján - éppen ezért szeretném óvatosságra inteni önöket akkor, amikor dicshimnuszokat zengenek a gazdasági teljesítményről. Nem akarok durva leegyszerűsítéssel arra kapacitálni bárkit, hogy számolja át a magyar béreket euróba, de az egész régió legeslegalacsonyabb adatait a magyar bérek tekintetében találná meg a lista legalján. Tudom, hogy ez egy durva leegyszerűsítés lenne, de azt viszont állítom, hogy a magyar bérszínvonal lassú emelését, közelítését a nyugati átlaghoz el kell kezdeni. Ennek az egyik kulcsa, államtitkár úr, a közszférában lehet, ahol hosszú évek óta befagyott eszközökhöz kellene hozzányúlni, és legalább az inflációkövetést elkezdeni. A másik komoly eszköz pedig a multi cégekkel aláírt stratégiai szerződések újratárgyalása lehetne, ahol egy megfelelő állami háttér felállításával el lehetne érni azt, hogy ezen cégek ne próbáljanak versenyelőnyt alapozni arra, hogy a magyar munkabérek szerintük kellőképpen alacsonyak, ne ez legyen Magyarország kiugró előnye, és ne a rugalmas munka törvénykönyve. Ennek érdekében viszont, úgy gondolom, közös fellépésre lenne szükség, mégpedig olyanra, amelyet bármilyen színezetű kormányok betartanak a jövőben, akkor is, ha már nem Fidesz-KDNPkormánya lesz Magyarországnak, és akkor is, ha bármilyen összetételű lesz. Ilyen szempontból nekem tetszett egyébként, hogy az Alaptörvényben rögzítették, mondjuk, az adósságrátára vonatkozó szándékokat; nagyon tetszene, ha ugyanezt tennék a családtámogatás elemeivel, ami mondjuk, legalább inflációkövetővé tenné a gyermekek után igénybe vehető családi adókedvezményt. De ugyanígy tetszene, hogyha a magyar bérszínvonal rendezését nem egy, ilyen alacsony bérszínvonalból kiinduló versenyelőnyként szerepeltetnék a papír egyik oldalán, hanem áttennék a másikra célként a magyar bérek lassú, tartós, de biztos emelését, emelkedését. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló a Fidesz képviselőcsoportjából Balla Mihály képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Ahogy azt már hallhattuk, a jövő évi költségvetésben szinte minden fontos célra több pénz jut majd, mint az idén vagy az előző évekhez képest. Több jut az egészségügyre, az oktatásra, több jut a nyugdíjakra, a honvédelemre, a kultúrára, több pénz jut a családtámogatásokra, és az egy évvel ezelőttihez képest 16 százalékkal több központi támogatást tervez a kormányzat az önkormányzatok számára. Itt egy pillanatra bekapcsolódnék vagy csatlakoznék Nagy Csaba képviselőtársam elmondott gondolataihoz, különösen azokhoz, amelyeket a „Magyar falu” programmal kapcsolatban mondott el, és voltak itt bizonyos kritikus hangok is a baloldali véleményekben. Az én körzetemben, NyugatNógrádban 82 jogosult településből csak a 2019-es pályázati források kapcsán 76 település volt sikeres, ami azt jelentette, hogy 76 település tudott végrehajtani valamilyen fejlesztést a területén, és ebben benne van egy 120 fős település is, és benne van adott esetben egy 2300 fős vagy akár egy 4 ezer fős település is. Bízom benne, hogy ez a program, amely 2020-ban folytatódik - és a tervek
