Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):
3863 Ha én terveznék egy költségvetést, akkor mik nekem a legfontosabbak: egészségügy, oktatás, nyugdíj, védelem, önkormányzatok, kisvállalkozások támogatása, technológiai fejlesztés, kultúra, gyerekvédelem, szociálpolitika. Azért ezek a prioritások, mert a társadalom közérzete számára, ha ezekkel összességében jól sáfárkodunk, és megfelelő mennyiségű forrást juttatunk, akkor az ország polgárainak közérzete oly mértékben javul, hogy már nem is nagyon érdekli őket, hogy egy költségvetésben mindaz benne foglaltatik-e, ami a közjót szolgálja. Nézzük az egészségügyet! Most az egészségügyre GDP-átlagban Európában 10 százalékos forrást biztosítanak. Ha megnézzük ebből a költségvetésből ’21-re a meglévő forrást, amit egyébként több fejezetben lehet megtalálni, tehát nem csak az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, hiszen például a Honvédkórházat a honvédelmi tárcánál találjuk, a lényeg az, hogy 5,7 százalékra jön ki GDP-arányosan ’21-re az EU-átlag 10 százalék helyett. Oktatás. Valóban, EU-átlag 4,7 százalék. Ebben a költségvetésben minden egyes fejezetben megkerestem azt, ami oktatási jellegű tevékenységre szolgál, tehát nemcsak az oktatási intézmények, hanem mindennemű oktatás forrását megkerestem, és még így is csak az EU-átlag 4,7 százalékához képest 3 százalékról beszélhetünk. A nyugdíjnál az EU-átlag 11 százalék, nekünk 7,6-re sikerül. Tudjuk, a védelempolitikánál 2 százalék a cél, de most éppen 1,4 százaléknál tartunk. Az önkormányzatok 1,7 százalékos GDParányos támogatása rettenetes rossz. 9 millió 700 ezer ember mindennapi közérzetéhez tartozik, hogy az önkormányzatoknak elegendő forrás álljon rendelkezésre. Kisvállalkozások támogatása: 1 százaléknál tartunk. EU-országokban 4-5 százalék a GDP-arány. Technológiai fejlesztés, ahol nagyon sok ideje mondja a kormányzat, hogy 3 százalék célnak kell lenni, és az EU-ban is ezt szorgalmazzák, hiszen a technológiai fejlesztés nélkül nem tudunk versenyképes gazdaságot működtetni. A 3 százalékot dehogy érjük el! 0,8 százaléknál tartunk. Így a kultúra; a kultúrára legalább 0,8 százalékot kellene szánni; 0,25 százalék vagyunk. És aztán a gyermekvédelem, szociálpolitika összesen 502 milliárd forintja az egész országra ezzel az 1 százalékos GDP-aránnyal nagyon kevés. Tehát azért akartam ezeket itt kihangsúlyozni, hogy aki közérzetjavító költségvetést akar, még ha válsághelyzetben is, az ezektől a prioritásoktól nem térhetett volna el. Már három év terveit tudjuk összevetni: ’19, ’20, és itt a ’21 költségvetése. De még mindig nem ismerjük az előző, lezárt év számait. Az előbb államtitkár úr ugyan azt mondta Varju László képviselőtársamnak, hogy ha akarná, akkor megnézhetné a ’19-es számokat, hiszen hónapról hónapra a jelentések elkészülnek, de én ilyenkor pedig azt kérdezem, hogy ha június 10-én azt mondja az államtitkár úr, hogy megtaláljuk a ’19-es számokat, és kiindulhatnánk azok eredményeiből, amikor éppen a ’21-ről beszélünk, akkor már csak azt szeretném kérdezni, hogy miért nem lehet a zárszámadást beadni eddig. Én azt gondolom, ha egyszer befolyásolhatom ezt a kérdést, nincs következő év költségvetése, amíg egy-egy lezárt év zárszámadása nem készül el, mert igenis nem tudjuk meg, hogy melyek azok a számok, amelyekből kiindulhatunk immár a harmadik év vonatkozásában. Jelezni szeretném, amikor az államadóssági mutatóról beszélünk, ebben a mostani költségvetési törvényben az van, hogy a 2020. év utolsó napján várható 72,6 százalékos GDP-arányos államadósság. Ez van ebben a javaslatban. Igen ám, de amikor a 2020-as költségvetési törvény volt, akkor abban 2020. december 31-re 65,5 százalék volt az államadóssági ráta. Azért én elvártam volna, hogy amikor Banai államtitkár úr az expozéját előadja, amit én televízión néztem, azért azt elmeséli, hogy a 65,5-ről hirtelen ugyanazon év utolsó napjára a 72,6 százalék azért nem kevés. (Dr. Szűcs Lajos: Az expozéban volt!) Annak örülök, hogy legalább belátták, hogy a 65,5 százalék sem volt megalapozott. (Dr. Szűcs Lajos: A pénzügyminiszter mondta az expozéban! - Az elnök csenget.) De mi végighallgattunk eddig nagyon csendben mindenkit. (Dr. Szűcs Lajos: Nem!) A lényeg viszont az, hogy bár való igaz, hogy egy iszonyú válságon még nem vagyunk túl, hanem mondjuk, a második felében, és a gazdaság leállt, de én akkor is azt gondolom, hogy 7
