Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz):
3852 Különleges helyzetben különleges intézkedésekre van szükség, ezt ismerte fel a kormány, és hozta meg idejében azokat a döntéseket, amelyek a sikeres védekezés kulcsát jelentették, az operatív törzs létrehozásától kezdve az egészségügyben történt, összehangolt lépésekig. Eközben a gazdaságvédelmi akciótervvel a vírus által sújtott szektorokban célzott támogatások, munkahelyek védelme és a költségvetés megfelelő átrendezése valósult meg. A járvány elleni védekezésre a kormány eddig 590 milliárd forintot fordított. A gyors és sikeres intézkedések lehetővé teszik, hogy újraindulhasson az élet, a gazdaság, az egészségügy, és ezek a különleges intézkedések jelennek meg a jövő évi költségvetés tervezetében is. A fókuszba két nagy önálló alap létrehozása került, a 2550 milliárd forintos Gazdaságvédelmi Alap, amely a gazdaság újraindítására és a foglalkoztatás megerősítésére szolgált, és a közel 3000 milliárd forintos Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap, amely az egészségügyi rendszernek a működéséhez és a járvány elleni védekezéshez szükséges forrásokat együtt tartalmazza. És ami mindeközben nem változott, az a költségvetés kiszámíthatósága, tervezhetősége és hitelessége. Lehet, hogy később néhány adatot majd szükséges lesz módosítanunk, a változó helyzethez igazítani, de az, hogy a járványhelyzetben már most a jövő évi költségvetésről beszélhessünk, az elmúlt évek hitelességén alapulva lehetséges. A kormány tervei évről évre teljesülni tudtak, kiszámítható és növekvő pályán tartva a gazdaságot és a mindennapi életet, miközben a költségvetési egyensúlyt is meg tudtuk tartani. Lehetőségünk van arra, hogy az idei nehezebb időszak után hamar kilábalhassunk a járvány okozta helyzetből, és jövőre újra növekvő, sőt jelentősen, 4,8 százalékkal bővülő GDP-vel és 3 százalék alatti államháztartási hiánnyal számolhassunk. Örömmel mondhatjuk el azt, hogy 2021 már az egymást követő ötödik év lesz, amikor nemcsak nő az egészségügyi költségvetés, hanem a növekedés mértéke meghaladja a 100 milliárd forintot, és még 2010-hez sem nyúltam vissza. 2021-ben ez 156 milliárd forint, tehát 156 milliárd forinttal jut több jövőre a rendelőinkre, kórházainkra, mentésre vagy éppen a béremelésre. Ezt egészíti ki a 30 milliárd forint, a járvány elleni védekezés központi tartaléka. 2010-hez képest az egészségügyi kiadásokra 918 milliárd forinttal több jut 2021-ben. Ezt szeretném megismételni: 2010 óta az Orbán-kormány 918 milliárddal költ többet az egészségügyre. Az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap költségvetésének bevételi és kiadási főösszege egyaránt 2935 milliárd forint, tehát egy egyensúlyban lévő alapról beszélhetünk. Láttunk mi olyan világot 2010 után, amikor 300 milliárdos hiánya volt ennek az alapnak. A gyógyító-megelőző ellátások kasszája kiemelt, mert a kórházak és a szakrendelők, a háziorvosi és védőnői, a fogászati ellátás és a mentés finanszírozása is mind innen történik, és 2021-ben 1566 milliárd forint érkezik erre a területre, ez 137 milliárd forintos, 10 százalékos többlet az idei 2020. évhez képest. 2010 óta a gyógyító-megelőző ellátások költségvetése több mint a duplájára nőtt. Ez a növekedés az infláció figyelembevételével is 61 százalékos, szemben a 2010 előtti időszakkal, amikor a növekedés sajnos reálértéken nulla százalék volt. A 137 milliárd forintos többlet főbb összetevői - mint a mai napon már hallottuk - a béremelések többlete, a meddőségi kezelések idei ingyenessé tételéből adódó forrástöbblet, a nagy értékű gyógyszerek finanszírozásának forrása és a finanszírozási rendszer átalakítására és a céltartalékra biztosított pénz. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem lehet elégszer megköszönni orvosainknak, ápolóinknak és minden egészségügyben dolgozónak, hogy nap mint nap végzik a felelősségteljes munkájukat, amely a koronavírus-járvány alatt csak még nehezebbé vált. A kormány ezt elsősorban az életkörülményeik javításával tudja megköszönni, amelynek fő eszköze és egyik lehetséges, de fő eszköze a bérek emelése. Az elmúlt két évtizedben két út, két módszer rajzolódott ki. Volt, aki 2010 előtt egyszer emelt bért, és azt is hitelből, és megterhelve fedezet nélkül a költségvetést, az önkormányzatok költségvetését. A másik út pedig, ami 2010 után indult el az Orbán-kormány részéről, mi mást