Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
3836 tekintetben, hogy a választóknak, az érintetteknek választ adjon arra, hogy mi lesz a ketyegő vegyi bombaként működő környezetszennyezések kármentesítésével, az emberéleteket követelő épületek azbesztmentesítésével, a kidolgozott, de a kormány által kiherélt országos levegőterhelés-csökkentési program érdemi végrehajtásával, a környezet-egészségügy felkészítésével, az éghajlatváltozás következtében fellépő újabb kockázatok kezelésével vagy a várható rendkívüli időjárási helyzetek enyhítésével, amikor önhibájukon kívül ezrek maradhatnak fedél nélkül. Vagy mi van az alkalmazkodó mező- és erdőgazdálkodással, a talajvédelemmel, amikor pontosan lehet tudni, hogy a magyar mezőgazdaság jelen termelési szerkezete tarthatatlan? A meglévő erdeink pusztulnak, nemhogy újak telepítésére lenne esély a vízhiány miatt, és termőterületeink a rossz irányba támogatott gazdálkodás miatt évről évre csak veszítenek a termőképességükből. Vagy mi van a domb- és síkvidéki vízvisszatartási projektekkel, amelyek helyett a kormány csak az oligarchák elavult és vízpocsékoló öntözési igényeit igyekszik közérdeket sértő módon kielégíteni? Hol késik a fenntartható tájgazdálkodás ösztönzése? Hogyan lesznek élhetők településeink, ha a kormány inkább elvesz, mint ad ahhoz, hogy megküzdjenek az éghajlatváltozás következményeivel, és hogy emiatt ne veszítsünk el a mostani járvány áldozatainál még több, bár a kormányzati statisztika által elhallgatott számú hozzátartozónkat például a kezelhetetlen és tartós hőhullámok miatt? Azt kell mondani, látva a költségvetést, hogy a város és a vidék végre most egyesülhet a sok évtizedes koholt és értelmetlen szembeállítás után, ugyanis egyaránt sújtja őket a kormány költségvetési politikája. De a tervezetnek nemcsak az a gyenge pontja, hogy kinek mire nem ad forrást, hanem az is, hogy akinek és amire ad, az esetenként a fenntarthatósággal ellentétes célú. A kormány nem ismeri fel azt a tényt, hogy a természeti erőforrásaink, értékeink, az ökoszisztéma-szolgáltatások korlátosak, és hogy a kormány tudatos és vétkes mulasztásai, sőt környezetünk azonnali kizsákmányolását célzó intézkedései rövid és hosszú távon is visszafordíthatatlan környezeti változásokhoz vezetnek. Most, amikor Magyarország 2021-es költségvetéséről vitatkozunk itt a parlamentben, ismételten azt látjuk, hogy a kormány nem érti, nem érzi a klímaváltozás súlyosságát. Tenni kell, de összefoglalóan ki lehet mondani, hogy a beterjesztett költségvetésben alig találni olyan elemet, ami tényleg elősegítené a klímaváltozás megfékezését, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást, ami szolgálná a környezetvédelmet, tágabb értelemben azt, hogy egészséges környezetben élhessünk, és mindezt élvezhessék majd gyermekeink és unokáink is. Az LMP szerint egyértelmű zöldfordulatra van szükség. Az LMP a 2021. évi költségvetéshez 21 olyan módosító indítványt nyújt majd be, amelynek célja, hogy az ország élhető maradjon, megőrizzük erdeinket, a jó minőségű termőföldet, vizeinket, természeti értékeinket, összességében a biológiai sokféleséget. A benyújtott javaslataink közül szeretnék néhányat kiemelni, néhány fontosabb területet. Tízből nyolc magyarországi lakás nem felel meg a korszerű épületenergetikai követelményeknek. Meggyőződésünk, hogy az energiahatékonyság területén a lakossági épületszigetelésre kell összpontosítani, itt érhető el a legkönnyebb megtakarítás. Évi 300 milliárd forintos kerettel komplex épületenergetikai felújítási programra van szükség. Teljes körű felújítással drasztikus, akár 85 százalékos energiamegtakarítás is elérhető. Ez lenne az igazi rezsicsökkentés! A klímaalkalmazkodási feladatokra is kellenek költségvetési források, nem elég az Európai Unió felé tartani a markunkat. Azt gondolom, most már lassan mindenki tudja Magyarországon, hogy a klímaváltozás súlyosan érinti hazánkat, különösen a mezőgazdaságot, de az önkormányzatok klímavédelmi feladatait is támogatni kell. Évekig hanyagolta a kormány, de az országos környezeti kármentesítési programra forrásokat kell elkülöníteni, kezdeni kell vele valamit, ugyanis a feltárt nagy kockázatú környezetszennyezések évente a halálesetek és megbetegedések tízezreit, talaj- és vízkészletünk elszennyezését és veszélyeztetését okozzák. A klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez pedig meg kell védeni a hazai erdőket is. A hazai őshonos erdőkben be kell szüntetni a tarvágásos gazdálkodást; először a természetvédelmi Natura 2000-es területeken, majd fokozatosan minden köztulajdonban álló erdőben.
