Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz):
3825 Lőrinc 11 milliárd forint osztalékot vesz fel, majd rögtön utána kap a magyar államtól 18 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást! Kérem, miért nincs benne annyi nemzeti érzés, szolidaritás, keresztényi becsület, hogy azt mondja, hogy figyeljetek, ebben az évben nem veszek fel 11 milliárdot, csak egyet, 10-et meg visszatolok a vállalkozásomba, a magyar munkavállalókba, a magyar cégekbe, nemzeti elköteleződésből? Nem. Kiveszem a 11 milliárdot a saját családom számára, majd elmegyek az államhoz, és kérek egy kis segélyt, hogy adjon már nekem egy kis pénzt, hogy meg tudjam védeni a magyar állásokat! 17 milliárd forint! Tehát, magyarul, én azt gondolom, hogy lenne még itt mit finoman hangolni a költségvetés és a politikai realitások tekintetében is, ahogy fogalmazott frakcióvezető úr, mint ahogy a járványra való felkészülésnél is egészen biztosan nagyobb léptékű lépések kellenek. Bár hozzáteszem, hogy azokat a híreket - hogy ne mondják azt, hogy csak negatív dolgokat sorolok -, amiket lehet látni, hogy megkezdődött a magyar kapacitásfejlesztés, a logisztikai felhalmozása ezeknek az eszközöknek, bevallom őszintén, ezt nem tartom feleslegesnek, még akkor sem, ha számos, akár sajtóorgánum, szakértő megkérdőjelezi ennek a szükségességét, én azt gondolom, hogy ez egy helyes lépése a kormánynak. Még amiről pár mondat erejéig szeretnék beszélni, és ha egy kicsit kibontanánk ezt a családtámogatást, egy picit másik aspektusból szemlélnénk, akkor azt kell mondjam, bizony, ahogy ezt a frakcióvezető úr elmondta, az oktatásra, az egészségügyre, a szociális háló befoltozására, a nyugdíjakra jóval többet kellene költenie ennek a költségvetésnek. Államtitkár úr nagyon jól ismeri a számokat, úgy tűnik, hogy egyelőre az állam a saját maga működésére többet költ arányában, mint az előző, mert mindig szokták emlegetni az elmúlt nyolc évet, meg mi volt akkor. Ha 2010-hez hasonlítjuk, akkor az állam kevesebbet költött GDP-arányosan, és most viszont önök a jóléti kiadásokra költenek kevesebbet GDP-arányosan. Tehát mi ezért mondjuk, hogy a tetejéről a talpára kellene állítani ezt a költségvetést, ahogy ön mondta, a realitásokat kellene figyelembe venni, valóban a politikai elveinknek megfelelően kellene eljárni, úgy, hogy az a magyar emberek számára, a magyar családok számára minél jobb és hasznosabb legyen. Éppen ezért mi azt mondjuk, hogy az az értékválasztás, amit mi javaslunk, az a magyar családok számára, a magyar emberek számára sokkal nagyobb előrelépést jelentene, sokkal nagyobb biztonságot jelentene, és nagyobb lehetőséget adna arra, hogy újratervezzük Magyarországot, ehhez pedig természetesen az újraépítés költségvetésére lenne szükség a cserben hagyás költségvetése helyett. Elnök úr, nagyon szépen köszönöm a lehetőséget. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló a Fidesz képviselőcsoportjából CsengerZalán Zsolt képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): (Felcsatolja a mikrofonját.) Bocsánatot kérek, csak nekem más sorrend volt megadva. Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Ház! Az elmúlt évek gazdasági szárnyalásának egyik oka a kormány tudatos és hatékony export- és beruházásösztönzése volt. A külföldi vállalatok magyarországi beruházásai jelentős szerepet játszanak a technológiatranszferben, és magas hozzáadott értékű munkahelyeket teremtenek, ami világosan látszik az ezeken a munkahelyeken fizetett bérek elmúlt években megfigyelhető lendületes és töretlen növekedésében. A magyar kis- és középvállalkozások hathatós állami támogatást kapnak az exportjuk növeléséhez, ami eleve versenyképes termékeket és szolgáltatásokat feltételez. Ezek az állami politikák tehát nem egyszerűen bevételt hoznak és megélhetést biztosítanak emberek tízezreinek, de ami nagyon fontos, az innovációhoz is hozzájárulnak. A tavaly rekordot döntő beruházási ráta, a kiegyensúlyozott bővülés, a folyamatban lévő nagy volumenű bővítések azt mutatják, hogy Magyarország vonzó beruházási célpont, ami jó adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy szembenézzen a koronavírus-járvány kapcsán jelentkező nehézségekkel is. A tavalyi évben összesen 13 400 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg
