Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - WITZMANN MIHÁLY (Fidesz):
3815 vagy az adósságkonszolidációkból ők is részesültek, és el tudják fogadni azt, hogy az önkormányzati bevételek és kiadások nagyjából 1 százalékát kitevő gépjárműadó-átcsoportosításra a mostani helyzetben szükség van, és ezzel számolunk 2021-ben is, hiszen 2021-ben is a járvány elleni védekezésnek, az egészségügyi helyzet megőrzésének és a gazdaság újraindításának jelentős szerepe van. Az önkormányzatoknál tehát tényszerűen, ha megnézzük akár a támogatások alakulását, akár a szolidaritási hozzájárulás rendszerének a változtatását, akkor az önök előtt lévő törvényjavaslat alapján, azt gondolom, megcáfolhatók az említett állítások, és abban bízunk, hogy a gazdaság talpraállítása minél előbb meg tud valósulni, és épp a gazdasági növekedés lesz az, amely folytatja azt a pozíciójavulást a helyi önkormányzatok tekintetében, amelyet az elmúlt években láttunk. Egyes önkormányzatoknak, amelyek a saját helyi pénzügyi pozícióik miatt további segítségre szorulnak, a benyújtott törvényjavaslat alapján a kormányzat egy 200 milliárd forintos hitelkeretet biztosít. Ez az a hitelkeret, amely ideiglenes segítséget jelenthet az említett programokon, támogatásokon túl az egyes önkormányzatok pénzügyi helyzetének a kezelésére. (A jegyzői székben Arató Gergelyt Tordai Bence váltja fel.) Ami pedig végül a költségvetés átláthatóságát illeti, több vezérszónoki hozzászólásból elhangzott, hogy nem ismerhetők meg egyes részszámok. Én tisztelettel azt javaslom mindenkinek, hogy az Országgyűlés részére benyújtott fejezeti köteteket is nézzék meg. Akkor talán az olyan félreértéseket sikerül tisztázni, mint amit például Szabó Timea említett, mely szerint a praxisközösségek finanszírozása elveszik, vagy az olyan félreértéseket sikerül tisztázni, hogy egyes beruházásokra mekkora forrás áll rendelkezésre, hiszen ezeket a benyújtott kötetek ismerik. Én abban bízom, hogy ezek áttekintésével és az előttünk álló vitában a tények megismertetésével tudjuk ezeket az elmondott félreértéseket tisztázni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most az írásban előre bejelentkezett képviselői felszólalások következnek. Elsőnek a Fidesz képviselőcsoportjából Witzmann Mihály képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr! WITZMANN MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő T/10710. számú törvényjavaslat kapcsán kijelenthetjük, hogy a 2021-es év a 2010es kormányváltás óta már a 11. olyan esztendő lesz, amikor a polgári kormánynak van lehetősége és társadalmi felhatalmazása is arra, hogy elkészítse és az Országgyűlés elé tárja Magyarország következő évi költségvetését. A magyar gazdaságban történt pozitív változásokat szemlélve az is jól látható, hogy Magyarország nagy és sikeres utat tett meg az elmúlt tíz esztendőben. A 2010-es kormányváltás óta ugyanis egyértelműen látszik, hogy a baloldal kudarcos gazdaságpolitikáját sikerült magunk mögött hagynunk, és egy alapvetően új típusú gazdaságpolitikával a polgári kormány a magyar emberekkel együttműködve, tulajdonképpen kimondható, hogy kivezette az országot az államcsődközeli válságos, megörökölt helyzetből. Mindehhez persze alapvetően egy új gazdasági szemléletre, hathatós kormányzati intézkedésekre és - ahogy az előbb is említettem - a magyar emberek erőfeszítéseire egyaránt szükségünk volt. Az utóbbi tíz év makrogazdasági adatainak alakulását vizsgálva érdemes kiemelni, hogy a 2010es kormányváltás egyértelmű gazdaságpolitikai fordulatot hozott, hiszen a gazdaság növekedési pályára állt. 2010 óta egyébként összességében több mint 30 százalékkal bővült a magyar GDP. Aztán az elmúlt években kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól, visszafizettük a baloldal által felvett EU-IMF-gigahitelt, és mindemellett csökkenő államadósság, alacsony államháztartási hiány, bővülő foglalkoztatás, erősödő ipar, élénkülő kiskereskedelem és kiemelkedő export jellemezték a magyar gazdaságot. Az, hogy az egyes ágazatok, illetve nagy ellátórendszerek kormányzati támogatása
