Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
3812 megfelelően eljárni, hogy a Párbeszéd képviselőcsoportja arról tájékoztatott, hogy a fennmaradt 15 perc 59 másodpercükről lemondanak az MSZP képviselőcsoportja számára. És akkor most adom meg a szót államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó. BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy azzal kezdjem a hozzászólásomat, hogy minden évben a költségvetési javaslat vitájakor azzal a reménnyel nézek a vita elé, hogy a költségvetésitörvény-javaslat értékelésekor először megnézzük, hogy milyen gazdasági, költségvetési folyamatok jellemzik az országot, tényekből indulunk ki; másodszor, megnézzük, hogy milyen kihívások vannak előttünk; és harmadszor, megpróbáljuk megfogalmazni az általunk látott kihívásokra a megfelelő válaszokat. Én a vezérszónoki hozzászólások egy részéből azt látom, hogy sajnos az első pontig sem érünk el. Nem tudjuk pontosan beazonosítani, hogy milyen helyzetben van az ország, milyen helyzetben van a költségvetés. Ha így tennénk, ha tényeken alapulva értékelnénk a mostani helyzetet és az elmúlt tíz év kormányzati politikáját, akkor nem hangozhattak volna el olyan megállapítások, hogy rendszerszintű változtatás nem volt az elmúlt időszakban; mely szerint elveszített lehetőségek jellemzik az elmúlt tíz évet; nem működik a gazdasági rendszer - halljuk ezt tíz év óta -; a magyar gazdaság nem fenntartható. És engedjék meg, hogy az pláne azért kicsit furcsa, hogy baloldali hozzászólók úgy fogalmaznak, hogy komolyan kell venni a költségvetést - tudjuk, hogy ez mit jelentett a magyar gazdaságtörténetben -; és az is, hogy intellektuálisan gyenge a mostani költségvetés, gyenge válaszokat adunk. Ha ilyen dialektikus módon próbáljuk meg a különböző kormányzati teljesítményeket értékelni, akkor nézzük meg, hogy mit értünk el az elmúlt tíz évben, mik a számok, az a teljesítmény, az a gazdaságpolitika, ami a számokkal jellemezhető, mit mutat az elmúlt tíz év tükrében. Engedjék meg, hogy tekintettel arra, hogy a járvány miatt az egész világ gazdasági folyamatai teljesen másképp alakulnak, mint azt akár néhány hónappal ezelőtt gondoltuk, én most a mostani gazdasági problémák kezdetén látott mutatókat az előző gazdasági válság előtt látott mutatókkal hasonlítsam össze. (13.40) Ez alapján azt gondolom, hogy valóban értékelhető, hogy az a tíz év, az a gazdaságpolitika, ami jellemzi a 2021-es költségvetést is, vajon fenntartható volt-e az államháztartás szempontjából, vajon ért-e el sikereket, és vajon rendszerszintű változtatásokat tudtunk-e elérni. 2008-ban az akkori gazdasági válság előtt a GDP növekedése, a válság előtti utolsó évben, 1,1 százalék volt, 2019-ben ez 4,9 százalék. A háztartások megtakarítási rátája 2008-ban 2,1 százalék volt, a múlt évben ez 12 százalék. Elhangzott, hogy az elmúlt kilenc évben 7 százalékos átlagos bérnövekedés valósult meg. Az államadósság érdemben csökkent. De talán ritkábban mondott két mutatót hadd említsek. Finanszírozási képesség. Ez mínusz 6,2 százalék volt nemzetgazdasági szinten, most plusz 1 százalék, vagyis a nemzetgazdaság nemhogy külső forrásokra szorul, hanem hiteleket tud nyújtani. Ennek is köszönhető, hogy a nettó külső adósság a 2008-as 52,6 százalékról 7,9 százalékra csökkent. Miért tudtuk elérni ezeket a változtatásokat? Én azt gondolom, azért, mert a gazdaságpolitikában rendszerszintű változtatások voltak, és ezek a változtatások elsődlegesen a munkaerőpiacra fókuszáltak. A foglalkoztatási ráta 2008-ban 56,4 százalék volt, 2019-ben több mint 70 százalék. Az uniós tagállamok közül nálunk a második legnagyobb mértékű volt a foglalkoztatási ráta növekedése, és értelemszerűen a munkanélküliségi ráta is jelentősen csökkent. A válság előtt ez 7,8 százalék volt, ez ment föl majdnem 12 százalékra, és csökkent le 2019 végére 3,3 százalékra. Azt gondolom, hogy ezek a mutatók együttesen eredményezték azt, hogy csak egy utolsó számot mondjak: 2010 első negyedévétől 2020 első negyedévéig a magyar gazdaság reálértelemben 32,5 százalékkal bővült. Ugyanezen időszak alatt az európai uniós átlag 12,8 százalék volt.
