Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3773 Fontosabb volt önöknek fenntartani a stabilitás látszatát, mint felismerni azt, hogy a járványhelyzet okozta gazdasági, szociális, társadalmi hatások még csak most kezdenek igazából a felszínre kerülni. Egy dologból azonban látható, hogy önök is számolnak egyfajta bizonytalansági faktorral, ez pedig az, hogy jelentősen csökkentették a 2021-es költségvetés átláthatóságát. Nem részletezik, mire mennyit akarnak költeni, hanem csak általánosságokban fogalmaznak, és sorokat vontak össze, a fejezeti köteteket is a szűkszavúság jellemzi. A legújabb kommunikációs trükk: egyszerűen nem nevesítenek fejlesztéseket. A 23 500 milliárd forint teljes költségvetési kiadás közel 10 százalékát tervezik fejlesztésekre költeni, de hogy pontosan mire megy majd el a 2000 milliárd forint, csak sejteni lehet. Az elmúlt években megtapasztaltuk, hogy mi önöknek a fontos: látványberuházások és azok a projektek, amelyekből a kormányhű oligarchák jó sokat szakíthatnak. Számtalan ilyen dolgot lehetne említeni, én most csak párat hoznék fel. Talán már önöknek is kellemetlen, hogy a Budapest-Belgrád soha meg nem térülő vasútvonal külön soron szerepeljen, ezért hozzácsapták a vasúti fejlesztésekhez, ott bújtatták el a 132 milliárd forintot. Vagy említhetjük az 50 milliárdos „Modern városok” programot, a 90 milliárdos „Magyar falu” programot is. Az összegek jók, jól hangzanak, de a beterjesztett javaslatból egyáltalán nem látható, hogy mely települések mekkora összegre lesznek majd jogosultak. Azt viszont láthatjuk, hogy mennyit vonnak el az önkormányzatoktól. Csak néhány hajmeresztő intézkedést említve: idéntől kezdve megvonták nemcsak 2022-ig, hanem egészen 2024-ig a gépjárműadó eddig a településeknél maradó 40 százalékát, nem törődve azzal, hogy vannak olyan kicsiny települések, amelyeknek ez az egyetlen saját bevételi forrása. A különleges gazdasági övezetté való nyilvánítással pedig, mondjuk ki, felülírják a települések közigazgatási határait. Ezzel rávetik magukat az onnan származó iparűzési adóra, ezzel pedig felülbírálják az egyes helyhatóságok választási eredményét is. Ugyanis nem a települési önkormányzatok fogják eldönteni, hogy az adott településen milyen fejlesztések történnek, hanem arról majd a kormánypárti többségű megyei önkormányzatok fognak dönteni, azok települési felhasználásáról is. A befizetendő szolidaritási hozzájárulás tervezett emelése még egy újabb tőrdöfés az önkormányzatoknak. Az idei 43 milliárd forint helyett 160 milliárd forintot terveznek beszedni ebből jövőre. Teszik mindezt úgy, hogy az alacsonyabb adóerő-képességű önkormányzatokat is bevonják ebbe a kötelezetti körbe, így az eddigi 300 település helyett közel 800 települést fog érinteni hazánkban. Lássuk be: ezt az összeget még az sem kompenzálja, hogy egyébként az önkormányzati szektornak 16 százalékkal magasabb költségvetési forrást biztosítanak, főleg azért, mert már most tudjuk, hogy milyen kiválasztási rendszer szerint fogják a pályázati forrásokat elosztani. Ez tíz éve így megy, és ezzel csak tovább erősödik a fideszes hatalomgyakorlás. Mindezek előrevetítik az elkövetkezendő évek tendenciáit is: ellehetetleníteni, kivéreztetni, térdre kényszeríteni az önkormányzatokat. A tavalyi önkormányzati választásokon önök stratégiai városokat veszítettek el, ezt pedig láthatóan nem tudják megbocsátani az országnak. Ezekkel az intézkedésekkel azonban nemcsak az ellenzéki bűnös településeket büntetik, hanem valamennyit: 346 várost és 2809 községet. És nemcsak az elvonásokat kell említeni, hanem az önkormányzatok hatáskörének gúzsba kötését is, mert ugyan minek nevezhetnénk azt, ha önök megmondják, hogy mire lehet költeni a saját bevételeket és mire nem? A kormányzat előírja: a befolyó iparűzési adót fordítsák az önkormányzatok elsődlegesen közösségi közlekedésre, de ugyanakkor ebből nem finanszírozhatják majd a továbbiakban az önkormányzati dolgozók bérét és közterheit. Nem törődnek azzal sem, hogy ezzel akár humánerőforrás-krízis is kialakulhat a hivatalokban. Ezt egy normálisan működő jogállamban megtenni lehetetlen lenne. Önök már a látszatra sem adnak. Erőből átnyomnak mindent, aztán majd kommunikálnak, kormánypropagandával teszik helyre a megtett intézkedéseket. A jövő évi költségvetésből az is látszik, hogy egy forinttal sem kívánnak kevesebbet fordítani a kormánypropagandára. Ahogy idén, úgy jövőre is 23,9 milliárd forintot terveznek erre a célra. Jövőre is megjelennek majd a plakátok, a kormányzati hirdetések. És ide most csak egy zárójeles mondat: az
