Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 9. kedd - 137. szám - Egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DUDÁS RÓBERT, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3729 csökkentése érdekében. Összhangban az Európai Unió célkitűzéseivel hazánkban is megkezdődött a SUP irányelv átültetése és az egyes egyszer használatos műanyag termékek forgalomba hozatalának korlátozása. Az egyszer használatos és egyéb műanyag termékek forgalomba hozatalának korlátozásáról szóló kormányrendelet tervezetének előkészítése megtörtént, jelen javaslat részeként a hatálybalépéséhez szükséges felhatalmazó rendelkezéseket a Kvt. módosítása tartalmazza. A Kvt. módosításával a kormány korlátozhatja vagy megtilthatja azon termékek gyártását, forgalomba hozatalát, kereskedelmét, illetve felhasználását, amelyek jellemzően egyszeri használat után hulladékká válnak, amennyiben a termékek a környezetet kevésbé terhelő termékekkel helyettesíthetők. Jelen kiegészítéssel a kormány fellép a műanyag- és az egyéb környezetterhelés ellen a körforgásos gazdaság követelményeinek megfelelően. Én ezzel összhangban arra szeretném képviselőtársaimat, hogy önök is támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) (21.40) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Dudás Róbert képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! DUDÁS RÓBERT, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Mindenekelőtt szeretném megköszönni a bár hosszú, de a téma fontosságára való tekintettel szükséges és kielégítő expozéját. Nagyon sok mindenre rávilágított, és egy olyan téma előtt állunk, egy olyan témáról kell hogy most beszéljünk és osszuk meg egymással a gondolatainkat, amely nemcsak a jelenünk, sokkal inkább a jövőnk meghatározása szempontjából rendkívül fontos. Ugyanakkor azt is el kell mondjam, hogy ez egy rég várt korlátozást tartalmazó törvényjavaslat, ugyanakkor viszont nem ebben, hanem sokkal inkább a két vagy három héttel ezelőtti formájában érné el azt a célt, ami, azt gondolom, hogy mindannyiunk részéről igazán elvárható lenne. A hatodik kihalás, egy szenvedélyes vádirat az emberiség nemtörődömségéről, egy Pulitzer-díjas könyvben olvasható. Az elmúlt félmilliárd évben - engedjék meg, hogy egy picit innen közelítsem meg ezt a történetet, ezt a területet - öt nagy kihalási hullám söpört végig a Földön. Ötször történt már meg, hogy drámai módon csökkent a fajok száma. Manapság, ha összeillesztjük a világ minden tájáról szinte naponta érkező híreket, rájöhetünk, hogy könnyen akár a hatodik kihalás napjait is élhetjük. A felelősség ezért most először minket, embereket terhel. Nem hivatkozhatunk aszteroidabecsapódásra, vulkáni tevékenységre, kontinensvándorlásra, nem, ezt a világot mi magunk pusztítjuk. S nem is gondolnánk, hogy milyen tragikus méreteket öltött a plasztikszennyezés. Az ezredforduló után pörgött föl irdatlan mértékben a műanyaggyártás, pedig az legalább négyszáz évig nem bomlik le a természetben, ha eldobjuk. Márpedig eldobjuk, ezt tudjuk nagyon jól. A műanyagok 91 százalékát nem hasznosítjuk újra. Ma már az óceánok is tele vannak plasztikszeméttel. A műanyag feltalálása óta összesen 8,3 milliárd tonnát gyártottunk belőle, és ennek egy része szemétként végezte - egy egyetemi kutatás adataira hivatkozva mondom ezt -, és a valaha legyártott műanyagok 44 százaléka 2000 után készült. 1950-ben még 2,3 millió tonnát készítettünk műanyagból, 2000-ben már 250 milliót, 2015-ben pedig 448 milliót. A globális plasztiktermelés volumene nagyjából 15 évente duplázódott. Az egyik legnagyobb tévhit ebben a kérdésben az, ha azt gondoljuk, hogy ha egy darab hulladékot kidobunk a szemetesbe, azzal meg is oldottuk létezésének a problémáját. Ez tévedés, hiszen nincs olyan, hogy kidobni, mert a keletkezett hulladék egészen addig a rendszerünk része, amíg nem jut el valamilyen újrafeldolgozás fázisába, ezzel esélyt adva a lehetőségnek, hogy a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelve újrahasznosuljon. A hulladékká váló anyagokra