Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 9. kedd - 137. szám - A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - HAJDU LÁSZLÓ (DK):
3705 Én most szaván fogom, képviselő úr, nyújtsunk be közösen egy javaslatot, hogy kerüljön a Ház elé ez a vita, és kezdjünk el erről beszélni. Én örülök, hogy van véleménye, remélem, hogy a többieknek is lesz véleménye, remélem, hogy végre megtudunk valamit abból az évek óta készülő stratégiából, amely megoldást kínál. Válaszoljon, képviselő úr, hajlandó-e arra, hogy ketten közösen beterjesszünk egy ilyen javaslatot az Országgyűlés elé, hogy végre ezekről az ön által is (Az elnök csenget.) fontosnak nevezett kérdésekről elkezdhessünk egy vitát folytatni. Köszönöm. ELNÖK: Normál szót kérő képviselői felszólalás következik. Hajdu László képviselő úr, DK! HAJDU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Asszony! Előterjesztő Kósa Lajos Úr! Én az előterjesztéshez szeretnék, vagy remélem, hogy ahhoz fogok szólni. Az előttünk lévő törvényjavaslatot vagy jól értem, vagy félreértem, és ezért kérek szót. A következőről van szó. Az a 400-500, az kicsit gyanús, de ha valóban 400-500, akkor én beleértem azt, hogy itt nagy veszélyben van néhány település, mert itt egy kaput nyitunk meg. Nem tudom, hogy mennyire van tájékoztatva a frakcióvezető-helyettes úr, előterjesztő úr, de Budapest vízellátása kilométereken keresztül különböző tulajdonokon át érkező vezetékekkel van biztosítva Csepel irányából is és északi irányból is, és átmegy magántulajdonon, osztatlan közös tulajdonon, átmegy cégek tulajdonán, önkormányzati tulajdonon és állami tulajdonon. Erre a vezetékrendszerre, ha ez a törvény így el lesz fogadva, akkor lehetséges, hogy Budapestnek - amellett, hogy eszméletlen nagy vezetékjogpénzt fizet - a különböző tulajdonosok felé további bérletidíj-fizetési kötelezettsége nyílik meg, hiszen azt mondták, hogy nem tudnak bérleti díjat, illetve nem tudnak rákötni. De az a veszély is benne van, hogy megszüntettük a Budapest és agglomerációja törvényt, amely garantálta Budapestnek ezt a vezetéket, a vízellátását, de azzal, hogy megszűnt a Budapest és agglomerációja törvény, ezek után ez a kapunyitás, amiről szól ez a kis törvény, azt fogja jelenteni, hogy meg fognak jelenni a tulajdonosok a fővárosnál, mert a fővárost szolgáló cég a főváros tulajdona, az üzemeltetője a Fővárosi Vízművek. Ez a probléma fokozódik azzal, hogy a vízbázis is kint helyezkedik el a különböző településeken, 20-30 kilométerre Budapesttől, onnan kapja a jó minőségű ivóvizet Budapest csápos kutakból, különböző technológiák vannak erre, amelyeken keresztül Budapesten van az egyik legjobb vízellátás. Csepelre is hasonló módon más településekről jön. Tehát itt a vezetékjog ilyen módon való lehetősége, hogy, ugye, itt a nyomvonal kinek a tulajdona, és az esetleg erre úgy ráköthet, hogy nem fizet közműfejlesztést, mert az a másik kapu, hogy ez megnyitja azt, hogy a tulajdonos is lehet, akár kérheti a kisajátítást, és ettől kezdve nem fizet közműfejlesztési hozzájárulást, mert ő a tulajdonosa annak a vezetéknek, ott megy rajtuk keresztül; esetleg valóban nincs ez a telekkönyvben, ahogy említette az előterjesztésben, rávezetve, de akár ki is sajátíthatjuk, ma sok mindent ki lehet sajátítani akár erőből is. Ez az egyik veszély, tehát Budapest vízellátásánál nagyon komoly veszély van. 6 ezer kilométer vezeték van tehát Budapesten, abból 1800 kilométer a közigazgatási határán kívül van, és nagyon sok, hetven körüli települést érint a vízellátása. Ugyanez van az ÉRV-nél, a váci vízműnél, ott ugyanez a veszély van, ha ez a törvény elfogadásra kerül, és még nagyobb veszély van a Balatonnál, ahol szintén megszüntettük a Balatontörvényt, amely garantálta a Balatonnak ezt a bizonyos vezetékjogot, tehát ha a Balaton melletti hetven-egynéhány települést szintén vesszük, mert ott is a tulajdonviszonyok különböző helyeken vannak, és mivel itt a vezetékjog a szennyvízre is vonatkozik, ezért egy dupla problémával állunk szemben, mert általában az a településeknek a problémája, hogy a településünkön megy át a vezeték, mi erre rá akarunk kötni, ha már itt megy, rákötünk. (19.50) Ha a kapacitás bírja, akkor igen, de fejlesztési hozzájárulással. Most ezzel a kisajátításos, nyomvonalas rendszerrel, ami az előterjesztésben szerepel, én nagyon nagy veszélyt látok a jövőt
