Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 9. kedd - 137. szám - A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
3693 MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Igazából az államtitkár asszonytól szeretném azt megkérdezni, és ez nagymértékben segítené azt eldöntenünk, hogy tudjuk-e támogatni vagy nem ezt a törvényjavaslatot, hogy mi az indoka annak, milyen helyzeteket próbál, milyen konkrét projekteket próbálnak ezzel tisztázni. Tehát mi a motiváció abban, hogy ezt a törvényt most behozzák? Mert alapvetően nem ördögtől való a javaslat, félreértés ne essék, még ellenzéki pozícióból nézve sem, csak az indoklásból vagy a törvényből nem derül ki, hogy melyek azok a speciális helyzetek, ahol a magyar államnak olyan helyzetben kell eljárnia, ami adott esetben a közműszolgáltatások tekintetében a biztonsági szempontokat, a hatékonysági szempontokat azáltal szolgálja, hogy kisajátít magántulajdont. Sok esetben bőven van ennek indoka és értelme, hiszen a magyar állam lehet, hogy ezt jobban tudja megszervezni vagy nagyobb hatékonysággal, tehát ez a logika nem áll messze egy baloldali politikus gondolkodásától sem, csak nem látjuk azokat a konkrét ügyeket, ahol fölmerülhetnek az ilyen típusú problémák. Ha ebben lehetne tisztábban látni, akkor azt megköszönnénk államtitkár asszonynak. Köszönöm szépen. ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Nacsa Lőrinc képviselő úr, a KDNP vezérszónoka a következő. Parancsoljon! NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen, elnök úr. Mesterházy Attila kérdése teljesen jogos, de Kósa Lajos pont erről beszélt az expozéjában, ilyen helyzetekről, de tényleg fontos, hogy konkrét helyzeteket is mondjunk, ahol ez a törvény megvalósul, de egy röpke tizenvalahány percen keresztül erről volt szó az előterjesztői expozéban is. Azt tudjuk, hogy Magyarország vízügyi nagyhatalom, tekintsünk ki egy kicsit a víz világára, ha már a környezetvédelem és a dualizmus kora is szóba jött itt a törvény vitájában, hiszen egyik legfontosabb nemzeti kincsünk a tiszta, emberi fogyasztásra alkalmas, jó minőségű ivóvíz; zárójelben: még a gyógyvizeinket is ide lehetne sorolni. Az ivóvízhez való hozzáférés biztosítása Magyarországon alapjognak számít, amit az Alaptörvényünk is tartalmaz. Az ivóvízhez való hozzáférés az élet legalapvetőbb funkciója, amit az államnak garantálnia kell, így a vízgazdálkodás és a víziközmű-szolgáltatás nemzetstratégiai szempontból kiemelten fontos területek. A mindennapi életben teljesen természetesnek vesszük, hogy Magyarország településein, az otthonainkban megnyitjuk a csapokat, és hozzájuthatunk a fogyasztható minőségű ivóvízhez, azonban ha kitekintünk a világba, sőt Európa-szerte sem tekinthető ez mindenhol általánosnak. Pontosan ezért a nemzeti kereszténydemokrata kormány 2010 óta kiemelt jelentőséget tulajdonít annak, hogy a nemzetgazdasági és nemzetstratégiai szempontból rendkívül fontos közművek, különösen is a vízművek magyar nemzeti tulajdonban legyenek. Emlékszünk arra, amikor Demszky Gábor, Budapest korábbi főpolgármestere 1997-ben aprópénzért külföldi tulajdonba adta a Fővárosi Vízműveket, valamint a Fővárosi Csatornázási Műveket, amit aztán cinikus módon nagyon jó üzletnek nevezett. Hasonlóan nagyon jó üzlet volt a 4-es metró is. A több mint 150 éves múlttal és tapasztalattal rendelkező Fővárosi Vízműveket, amely kétmillió fogyasztót szolgál ki ivóvízzel napi szinten, 2012-ben Tarlós István főpolgármester úr vezetésével a főváros visszavásárolta, és azóta ismét a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában van. 2010 óta tehát nem csökken, hanem jelentős mértékben, másfélszeresére nőtt az állam, azaz mindannyiunk közös nemzeti vagyona. A nemzeti kormány ezért folyamatosan visszaszerzi a korábban elherdált nemzetstratégiai fontosságú közműveket. Különösen fontos számunkra, hogy ezekben a mostani nehéz időkben a családok terhei ne növekedjenek meg, a nemzeti kormány egy válsághelyzetben sem engedi, hogy a háztartások rezsiköltségei jelentősen növekedjenek. A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény egyik lényeges eleme magának a vízi közműnek a megléte, a fogalma, mint a szolgáltatási tevékenység infrastrukturális eszköz fogalmának a
