Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 9. kedd - 137. szám - A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KÓSA LAJOS (Fidesz):
3687 szövetkezet, de egy rendkívül rugalmas munkavégzésben. Ez az, ami egy nyugdíjasnak és egy diáknak előnyös lehet. Ez egy igazi atipikus foglalkoztatás. És pontosan ez az, ami lehetővé teszi azt, hogy az, aki nyugdíjas, nem akar már heti öt napot, napi nyolc órát dolgozni, de még van kedve közösségbe járni, még van kedve valami hasznosat csinálni, ne adj’ isten, egy kis pénzt keresni, ez egy lehetőség. Az a megdöbbentő az egész vitában, hogy pont az ellenzék, amelyik állandóan diktatúrázik, szemben a szabadsággal, nem hisz a szabadságalapú szabályozásban, amikor mi nem kötelezettséget keletkeztetünk, hanem lehetőséget teremtünk. Miért fáj az önöknek, hogyha van egy nyugdíjas, aki azt mondja, hogy valamit még akarok csinálni? Nem minden nyugdíjas kényszerből dolgozik (Közbeszólás az ellenzéki pártok padsoraiból: Ez nem igaz!), nagyon sokan, egyébként a tipikus most pontosan az, aki azt mondja, hogy: még elég aktív vagyok, van egy kis szabadidőm, nem akarok állandóan otthon ülni, vagy még egy kis pluszpénzt akarok, akár csak ideiglenesen is, keresni, és egy lehetőséget teremtünk neki. Nem elhanyagolható egyébként, diákszövetkezeti foglalkoztatásban 180 ezer diák dolgozott még márciusban, és a tavalyi évben 60 milliárdot kerestek, aminek a 98 százalékát a szövetkezeti tagok megkapták fizetésben. (Arató Gergely folyamatosan közbeszól.) Ez a diák, a szabadidejében, vagy amikor úgy tudta szervezni a munkát. Ez több mint a felsőoktatási hallgatók fele. És egyébként elindult a nyugdíjas-szövetkezet, durván 5 milliárd forintot teljesítettek, sokkal nehezebben. Nyilván ott már van egy csomó egyéb probléma, amit ott meg kell oldani. Nyilván a diákokra sokkal nagyobb rugalmasság, meg alkalmazkodóképesség jellemző, mint az idősekre, viszont az idősek sokkal fegyelmezettebbek és munkaszocializáltak, ezért érdekes módon számos iparban, mondjuk, még nyilván a pandémia előtt, kifejezetten keresték ezeket a szövetkezeteket, és mintegy 5 milliárd forintot kerestek a tagok, amit egyébként meg is kaptak, az adminisztrációs költségeket leszámítva. Maga a javaslat azért került elő, semmilyen szabályozási hiba nincs, tehát amit Varju László képviselőtársam mondott, az egy egyszerű tévedés vagy fogalmatlanság, mert nincsen szabályozási hiba, ugyanis a Bérgarancia Alap - ezt államtitkár úr is megerősítette, meg egyébként aki egy picit is foglalkozik ezzel, az tudja - egy tipikus, a munka törvénykönyve alatti foglalkoztatottak biztonságát szolgáló intézményrendszer. Arról van szó, hogy az én klasszikus munkaadóm tönkremegy, felszámolják, fizetésképtelen, csődbe ment, kényszertörlés alá került, és akkor még a ledolgozott munkám után a munkabért megkapom, a Bérgarancia Alap kifizeti. Ez a klasszikus működés. Ilyen értelemben nem vitatom, bár ezt pont az ellenzék egyáltalán nem mondta, megfogalmazható olyan kritika, hogy tulajdonképpen a Bérgarancia Alap nyújtotta garanciába ez a foglalkoztatási szövetkezet tipikusan nem illik oda, mert ez egy vállalkozási szerződés, nem pedig munkaszerződés alapján van teljesítve. Csak ha az egész működését megnézzük, akkor mégis azt látjuk, hogy igazából ez sokkal közelebb áll egy speciális foglalkoztatási formához, mint egy klasszikus vállalkozási teljesítéshez. És egyébként a kormány ezt elismerve és kihasználva a rendkívüli joghelyzet rendeletalkotási lehetőségét, egyébként a diákszövetkezetek érdekeit képviselő DiákÉSZ kérésére, amelyiknek felvállalt és évtizedek óta a vezetője Fiák István ügyvéd, aki szintén egy fillért nem kér ezért, de örömmel csinálja, hiszen maga is diákként szövetkezeti munkát végzett, a kormány befogadta a diákszövetkezeti igényt, és decemberig, év végéig ez él is ebben a rendeletben. Tudjuk, hogy ha a rendkívüli joghelyzetet a parlament törli, akkor majd ezek a rendeletek - a rendeletekben foglalt határidővel - kifutnak, tehát igazából ott majd lesz egy nyitott kérdés a diákszövetkezetek Bérgarancia Alapba való kerülésére, de ez a jövő zenéje. Én arra gondoltam mint az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke, hogy egy javaslatot teszek a parlamentnek. A vitában látszólag mindenki a nyugdíjasok pártján állt, vagy mindenki a nyugdíjasok érdekében szólalt fel. Most megállom, elnök úr, bár nem könnyű, hogy nem térek ki a sok sületlenségre, ami ebben elhangzott, de ha ezt komolyan gondolják, akkor - már csak a gesztus erejénél fogva is - ezt a javaslatot támogatják. És természetesen a nyugdíjasoknak, akár szövetkezeti
