Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 9. kedd - 137. szám - A bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
3602 vannak problémái, hiszen egyrészt nagyon jelentősen leszűkíti az összeget, és azt is, hogy az áldozatok milyen esetben kaphatnak kártalanítást. Tehát valószínűleg ezzel a törvénnyel együtt előbb-utóbb ezt a törvényt is ide kellene hozni a Ház elé, mert ebben is lehetne, sőt kellene olyan módosításokat eszközölni, amelyek szintén az áldozatvédelem szempontjából a jövőre nézve előremutatóak lennének. Ezért tartom nagyon fontosnak, és javaslom a kormánynak azt, hogy vállalja fel és aktualizálja ezt a jogszabályt, ezzel kapcsolatban is figyeljen oda, és korszerűsítsük a jogszabályt. Még egy dolog. A kárenyhítéssel kapcsolatban hivatkoztam a 2005. évi CXXXV. törvényre, hogy korábban az állam ezt a feladatot átadta civil szervezeteknek, amelyek számára akár a költségvetési törvényben is biztosított fejezeti szinten támogatást. Ilyen volt az Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítvány, amely elsődlegesen ellátta ezeket a feladatokat. Ez a Belügyminisztérium költségvetési fejezetében a fejezeti kezelésű előirányzatok között határozta meg azt az összeget, amelyet az Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítványnak kellett átadni, majd ezt később átvette a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány, majd ezt követően került állami feladatba 2005-től ennek az ellátása. Ezúton is még egyszer kérem a kormányt, hogy nézzük át a 2005. évi CXXXV. törvényt, és ezt is hozzuk össze az eljárásgyorsítási szabályokkal. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Gyüre Csaba képviselő úr. Most megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A bűncselekménnyel okozott kár, illetve a sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló T/10860. számú törvényjavaslat célja, hogy könnyítést biztosítson azon sértettek számára, akik ügyében bár a büntetőeljárás már jogerősen befejeződött, de a bűncselekménnyel okozott kár, illetve a sérelemdíj nem térült meg, mert az még sértetti igényérvényesítésre nem került, de a Ptk. szempontjából még nem évült el. A törvényjavaslat ezen cél elérése érdekében módosítja a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezéseit, továbbá a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési eljárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény rendelkezéseit. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nézzük először a polgári perrendtartásra vonatkozó rendelkezések módosulását! A jogalkotó mindenekelőtt meghatározza, hogy mely sértettek számára milyen igények megtérítésére áll rendelkezésre ez a gyorsított per. Mivel a gyorsított per számos tekintetben eltér az általános polgári perrendtartástól, ezért a törvényjavaslat előírja a bíróság és a felek számára, hogy miképpen kell eljárni ebben a gyorsított perben. A hatáskör és illetékesség tekintetében főszabály, hogy a gyorsított per a törvényszék hatáskörébe tartozik a sértett lakóhelye szerinti illetékességgel. Az igényérvényesítés könnyítése érdekében a törvényjavaslat a Pp.-módosítással költségfeljegyzési jogot biztosít. A gyorsított per mielőbbi lezárhatóságának érdekében a törvényjavaslat a Pp.-módosítással előírja a soron kívüli eljárást oly módon, hogy a gyorsított perben nincs helye beavatkozásnak, viszontkeresetnek, beszámításnak, és maga a per nem kapcsolható össze semmilyen más perrel. A törvényjavaslat a Pp.-módosítással lehetőséget teremt arra, hogy okirati bizonyítás esetén a bíróság a pert első fokon tárgyaláson kívül bírálja el. Ebben az esetben a felek egyezsége is jóváhagyható tárgyaláson kívül, továbbá az elsőfokú ítélethozatalra is tárgyaláson kívül kerül sor. Amennyiben azonban az okirati bizonyításon felül egyéb bizonyítás is szükséges, úgy az elsőfokú bíróság a felperesi keresetet tárgyaláson fogja elbírálni. Az elsőfokú ítélettel szemben fellebbezésnek van helye. A fellebbviteli eljárás gyorsítása érdekében a másodfokú bíróság a fellebbezésről tárgyaláson kívül dönt. A másodfokú jogerős
