Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 9. kedd - 137. szám - Az Európai Unió tagállamai közötti kétoldalú beruházási megállapodások megszűnéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója:
3585 az uniós jog által a beruházások számára biztosított teljes védelmi rendszert. Az Európai Bizottság még 2018 nyarán kiadott egy közleményt, amelyben részletes útmutatást fogalmazott meg a határokon átnyúló, de Unión belüli beruházások jogi védelméhez kapcsolódó kérdésekben. A Bizottság álláspontja szerint az uniós jog számos formában ösztönzi és védi a beruházásokat egyrészt az alapvető gazdasági szabadságok által, másrészt az alapjogi charta révén, harmadrészt pedig a beruházókat számos szektorspecifikus szabály is védeni hivatott. Az ezekből fakadó jogok érvényesítésének feladata a tagállami bíróságokra hárul, amelyek előzetes döntéshozatali eljárásuk során fordulhatnak az Európai Unió Bírósága felé iránymutatásért. Másodsorban a Bizottság az általunk jól ismert kötelezettségszegési eljárások keretében is érvényt szerezhet az uniós jogból fakadó kötelezettségek betartásának. Tisztelt Képviselőtársaim! A helyzet rendezésének érdekében a tagállamok első lépésben politikai nyilatkozatok formájában tettek vállalásokat még a tavalyi év januárjában annak érdekében, hogy a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások megszűnjenek. A deklarációk célja egyébiránt annak az elérése is volt, hogy a tagállamok között folyamatban lévő beruházásvédelmi vitarendezési ügyekben eljáró nemzetközi választott bírósági tanácsok döntéshozataluk során tekintettel legyenek erre a bizonyos európai bírósági ítéletre, amely a Szlovák Köztársaság és az Achmea vállalat között zajlott, annak következményeként állapítsák meg joghatóságuk hiányát, utasítsák el a beérkező kereseteket, és fejezzék be a folyamatban lévő eljárásokat, melyek uniós tagállamok között folynak ezen beruházásvédelmi ügyekben. Következő lépésként az Európai Unió tagállamai között megkezdődött egy sokoldalú - ezt úgy mondják, hogy plurilaterális - megállapodás kitárgyalása, melynek az a célja, hogy az Unió tagállamai között fennálló kétoldalú beruházási megállapodások rendszerét megszüntessék. A tárgyalásokon mi is, természetesen a magyar kormány is aktívan részt vettünk, eleget téve az uniós jogból fakadó kötelezettségeinknek. Kilenc fordulón keresztül zajlottak ezek a tárgyalások, amelynek eredményeként létrejött egy magyar érdekeknek is megfelelő tartalmú, az Európai Unió tagállamai közötti kétoldalú beruházási megállapodások megszűnéséről rendelkező megállapodás. Ennek a megállapodásnak az aláírására aztán idén május 5-én került sor Brüsszelben. A megállapodást a tagországok többsége, 23 tagország írta alá, négyen - illetve az Egyesült Királyság - még akkor nem. Szerintem világos, hogy az Egyesült Királyság miért, a másik négy tagország pedig azért, mert különböző szakpolitikai érdekeik ellentétesek voltak mindazzal, amit ez a megállapodás rögzített. Azonban ahhoz, hogy a megállapodás hatályba léphessen, és ezáltal kötelezővé váljon a tagállamok számára, és ők szüntessék meg a beruházásvédelmi megállapodásaikat, tagállami ratifikáció szükséges, és ezért terjesztettük ide az Országgyűlés elé ezt a törvényjavaslatot, hogy ennek a ratifikációs kötelezettségnek meg tudjunk felelni. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország és az Európai Unió egyes tagállamai között összesen 22 beruházásvédelmi megállapodás van érvényben, és ez a megállapodás - tekintettel a részes államok körére - 18 beruházásvédelmi megállapodás megszűnését eredményezi. Tisztelt Képviselőtársaim! A megállapodás tartalmát illetően annyit szeretnék csak röviden mondani önöknek, hogy 18 cikkből és 4 mellékletből áll. A szerződés rendelkezik a lezártnak tekintendő, a folyamatban lévő és az új választott bírósági eljárásokról is. Céljának megfelelően a javaslat felsorolja azon kétoldalú beruházásvédelmi megállapodásokat, melyek megszűnnek jelen szerződés hatálybalépése nyomán, továbbá a korábban már felmondott kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások hatályvesztésére vonatkozó rendelkezéseinek további joghatás nélküli megszűnéséről is rendelkezik. A megállapodás megfelelően biztosítja azt a célt, hogy a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások a felmondást követően ne legyenek alkalmasak további joghatás kiváltására. A jövőben az Európai Unióhoz csatlakozó tagállamok esetéről is rendelkezik ez a megállapodás. Reméljük, lesz ilyen, mármint reméljük, az Európai Unió bővítési politikája kicsit felgyorsul. Tehát a jövőben az Európai Unióhoz csatlakozó tagállamok esetéről is rendelkezik ez a megállapodás, miszerint attól az időponttól kezdve, hogy az adott kétoldalú beruházásvédelmi megállapodás részes felei közül egy korábban nem uniós tagállam is tagállammá válik, az adott
