Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 9. kedd - 137. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár:
3577 elhangzottakkal nem csak a parlamenti patkó ezen az oldalán, hanem a túloldalán is sokban egyet fogunk érteni. Egyet fogunk érteni, mert én azt gondolom, hogy nem vagyok egyedül azzal a gondolattal, hogy nincs az úgy jól, hogy csak úgy leszúrhatnak két ártatlan fiatalt a budapesti Deák Ferenc téren. Nincs az úgy jól, hogy úgy tűnik, egyesek felfegyverkezve indulnak el a budapesti éjszakába, és nincs az úgy jól, hogy ezek miatt az elemek miatt, ezek miatt az emberek miatt szülők tízezreinek kell aggódva a következő hónapok elé néznie. Merthogy véget értek a kijárási korlátozások, és a nyári szünet itt van a nyakunkon. Önök most azt mondják, hogy mit akarok én itt ezzel, hiszen mióta világ a világ, szülőnek lenni egyet jelent az állandó aggodalommal. Mi változott akkor az eddigiekhez képest? A szülő aggódik akkor, amikor a gyermeke óvodába megy, a szülő aggódik, amikor a gyerek iskolát választ, a szülő aggódik, ha párt választ vagy éppen baráti társaságot. A szülő aggódik, ha a gyermek egyetemre megy, pláne főleg akkor, ha ez egy másik városban történik meg, vagy éppen szórakozni indul. Akkor mi változott? - kérdezik önök. Én erre a kérdésükre két hírrel válaszolok. Az egyik hír szerint egy fiatal srác néhány héttel ezelőtt egy házibuli alkalmával egészen egyszerűen kisétált a második emeletről. A második hír pedig, hogy két fiatalembert halálra késeltek Budapest főterén. És még csak június van. Hol van még a szeptemberi újbóli iskolakezdés? Hány fiatal fog áldozatul esni még a következő hónapokban, és szülők tízezrei forgolódnak azzal úgy az ágyukban, hogy ugye, nem az én gyerekem lesz az, aki áldozatul esik ezeknek a körülményeknek? Sokfélék vagyunk mi ebben az országban, és sokfélék vagyunk ebben a Házban is. Különbözőek vagyunk, de egyvalamiben bizonyosan hasonlatosak: a gyermekeink mindannyiunk számára a legtöbbet jelentik nekünk ezen a világon. Amennyit egy ellenzéki politikus tehet, én azt megtettem az utóbbi napokban és az utóbbi hetekben azzal kapcsolatban és annak érdekében, hogy többet ilyen szörnyű tragédia ne fordulhasson elő Magyarországon. Egyeztettem és beszélgettem a körülöttem, körülöttünk lévő fiatalokkal. Velük együttműködve egy határozati javaslatot nyújtottunk be a magyar Országgyűlésnek, és most a gyermekeink biztonságának, fiataljaink biztonságának az ügyét idehozom, ebbe a Házba. De kérdezem én, hogy mit tesznek önök, akik kormányon vannak. Mit tesznek önök, akik a rendőri szervek hatékony munkájáért felelősek, a gyermekeink biztonsága érdekében? Mit tesznek önök, akik - és bár szakállas, még ráadásul vicc is, de - tíz évvel ezelőtt azt ígérték ennek az országnak, hogy két hét alatt rendet fognak csinálni Magyarországon? Mit tesznek önök annak érdekében, hogy a magyar fiatalok biztonságos körülmények között szórakozhassanak? Mit tesznek önök azért, hogy a szülőknek ne kelljen egyik napról a másikra gyomorideggel forgolódniuk éjszakánként az ágyukban, és azt lesniük, hogy mikor fordul végre a kulcs abban a bizonyos zárban? Én arra kérem önöket, hogy ez alkalommal legyenek kedvesek, és tegyék félre a politikai hiúságukat, és fogadják el a fiatalok biztonságos szórakozását célzó határozati javaslatunkat, amit a Jobbik ifjúsági tagozatával közösen hoztunk ide a magyar Országgyűlés elé. Fémdetektort akarunk a diszkókba, és az oda késsel érkezők pedig - mi arra kérjük önöket - kapjanak végre elrettentő erejű büntetést. Mert mi azt gondoljuk, hogy a késnek a konyhában van a helye. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Stummer képviselő úr. Megadom a szót a kormány nevében válaszoló Kontrát Károly államtitkár úrnak. (9.50) KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Legelőször is én magam is itt az Országgyűlésben őszinte részvétemet és együttérzésemet fejezem ki a Deák téri súlyos bűncselekményben elhunyt fiatalok családjainak, barátainak, hozzátartozóinak és
