Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 8. hétfő - 136. szám - A nemzeti önazonosság védelméről című politikai nyilatkozat összevont vitájának folytatása és lezárása - DR. HILLER ISTVÁN (MSZP):
3541 Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Hiller István képviselő úrnak, az Országgyűlés alelnökének, MSZP-képviselőcsoport. Öné a szó, alelnök úr. DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Háznagy Asszony! Államtitkár Úr! Képviselő Asszony és Képviselő Urak! Először két bejelentést szeretnék tenni. Elsőként is azt, hogy a nemzeti önazonosság védelméről szóló politikai nyilatkozatot a mi frakciónk megszavazza, elfogadja, ahogy ezt a bizottsági üléseken is, úgy a háznagy asszony által említett bizottsági ülésen, mint korábbi bizottsági ülésen támogattuk, ezért a plenáris ülésen is fogjuk. A második bejelentés, hogy a nyilatkozat előzményeivel én magam is foglalkoztam, ezzel itt most az időt nem terhelném, a véleményemet fönntartom. Viszont azt javaslom, tisztelt képviselők, hogy a nyilatkozat kapcsán - az elmúlt hét, és őszintén remélem, az elkövetkező időszak kapcsán - menjünk mélyebbre, ne maradjunk meg egyszerűen annál, hogy egy egyébként lényeges és fajsúlyos politikai nyilatkozat elfogadásán törjük a fejünket. (18.00) A nemzeti önazonosság-tudat meghatározása a tudomány számára is komoly feladat. Azt javaslom, hogy ebben hagyatkozzunk a magyar és a nemzetközi tudományosságra. Valami olyasmi, amelyet sokan többféle módon körülírtak, mégis mindig hangsúlyozzák, hogy leginkább az érzés az, amelyik visszaadja mindennek a tartalmát. S azt javaslom, tisztelt Országgyűlés, hogy legjobb, ha magunkon kezdünk. Mi 199-en, illetve a nemzeti szószólók együttesen képezzük az Országgyűlés tagságát, a magyar Országgyűlés tagságát. És ha végignézünk a frakciókon, az egymás mellett ülő képviselőcsoportokon, láthatjuk, hogy - sorrendben haladva - Brenner képviselő úr büszkén vállalja német anyanyelvű poncichter soproni őseit. Sebián-Petrovszki képviselő úr neve jól mutatja, a származását is ismerve, hogy szlovák felmenőkkel büszkélkedhet. Schmuck képviselő asszonynak, az LMP társelnökének és képviselőjének már a neve is mutatja, hogy ebben az érvelésben egy valódi kincs. Korózs képviselő úr a mi frakciónkból vallon felmenők nyomán viseli ezt a nevet. Kocsis-Cake képviselő úr ősei, legalábbis családjának egy része még távolabbi vidékről, Bissau-Guineából valók. A Kereszténydemokrata Néppárt frakciójában a frakcióvezető úr egy német-római birodalmi arisztokrata család nevét viseli, Harrach képviselő úr. Kubatov képviselő úr a Fidesz frakciójából a neve alapján bolgár ősökkel dicsekedhet. S végül nyilván én sem takaríthatom meg, mert az én nevem is, amire büszke vagyok, mutatja, hogy nem keletről nyugatra jöttek a Kárpát-medencébe a felmenőim, hanem nyugatról keletre jőve lettek egy szabad királyi város magyar polgárai. De ha megnézzük az európai uniós képviselőinket, Deutsch képviselő úrtól Dobrev képviselő asszonyig, akkor ugyanez a benyomás érhet minket, mint ahogy az előbb Damm képviselő asszonyra pillantottam, akinek a neve egészen biztosan azt az érvelést erősíti, amiről beszélni akarok. Mi így együtt, ezekkel a nevekkel, felmenőkkel vagyunk büszke magyarok és a magyar Országgyűlés képviselői. Ezért azt javaslom, hogy amikor tartalmas, de mégis száraz politikai nyilatkozatokról beszélünk, akkor át kell hogy érezzük mindazt, amit ez a nemzet, Közép-Európa sorsa és múltja a jelenben és a jövőben hoz. De ha már a múltról beszélek, nagy tévedés lenne, és azt gondolom, hogy ennek a nyilatkozatnak a tragikus vége, ha azt gondolnánk, hogy ez a múltról szól. Komoly probléma lenne, ha azt gondolnánk, hogy az elmúlt héten megemlékezett nemzeti sorstragédiánk, a trianoni béke az, ami a múltban önmagában rögzít valamit, és az erről való megemlékezéssel mintha letudnánk mindazt, ami számunkra lényeges és fontos. Nem gondolom, de kérem, fogadják el tőlem, a múlt és a múlt értelmezése nem egy olyan dolog, hogy ha megnézzük, mi volt évszázadokkal, évszázaddal vagy néhány évtizeddel ezelőtt, azt is megvizsgáljuk, hogy abból mi következett, akkor bölcsek vagyunk, és tudjuk, hogy a jövőre nézve egy aktuális döntésnek mi a következménye. Ennek az értelmezése így hamis. De akkor, tisztelt képviselők, mi lesz ebből a nyilatkozatból? Hogyan lesz ebből tartalom? A megoldásnak ugyanis csak egy része az, amit ez a nyilatkozat tartalmaz, tudniillik a szomszédos
