Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. február 25. kedd - 108. szám - Közérdekű cél megvalósítását szolgáló beruházásokkal összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - HAJDU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:
352 hatósági tevékenységet március 1-jével, ami a kormányhivatalokhoz kerül át, és ettől kezdve az építési engedélyezés szinte csak bejelentési kötelezettséggé válik. Azt kell mondjuk, hogy az épül Budapesten, ami akar, és az történik, amit az építtető akar, nincs építéshatósági tevékenység. Ha valakinek problémája van, menjen a bírósághoz, és a bíróság az a bizonyos másodfok, ahol esetleg el tudja érni azt, hogy megakadályozzon egy olyan építkezést, amely akár városképrondító, akár sok minden más problémát jelent. S most rátérnék az előterjesztésre. Azért soroltam fel mindezeket, mert ennek egy további fontos lépcsője ez a T/9283-as, a közérdekű célt…, hosszú-hosszú nevű, az ingyenes közterülettel foglalkozó előterjesztés, törvényjavaslat. Én a pestújhelyi református gyülekezet tagja vagyok, és részese voltam ennek a gyűjtésnek, de a gyülekezetben nem merném elmondani azt, hogy a parlamentben arról vitatkoztunk, hogy amit mi jó szívvel, jó szándékkal gyűjtöttünk vasárnaponként az istentiszteleten, annak egy bosszúhadjáratának a részese voltam itt a parlamentben, mert revánsot vettünk a IX. kerületi polgármesteren, merthogy közterületi díjat szabtak ki. (16.00) Egyetértve az előttem szólókkal, kiemelten a Molnár Gyula által elmondottakkal, az úgynevezett feladatfinanszírozásnak, amelyre tegnap is a miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter úr hivatkozott, van egy másik lába is, hogy bevételi kötelezettsége van az önkormányzatnak. Ugyanis a feladatfinanszírozást nem tudja másképp megoldani, csak ha van bevétele. Ezt a bevételt az ilyen kis apróságokból kell összerakni. Persze, ez az ingyenes, a multi- vagy nagy építkezésekre lesz igaz, és tartok tőle, hogy itt nem a Károlyi Kollégiumnak az újjáépítése húzódik meg a háttérben, hanem amint elhangzott, azt gondolom, ez a Duna Aszfalt, de leginkább pedig az, hogy ez egy lex törvény lesz ismét Budapest ellenében, az I. kerület ellenében, ahol a Várban hatalmas építkezések lesznek, nagyon nagy közterületi igénybevételek vannak most is, és lesznek is, tehát lex I. kerület, lex belső kerületek, elsősorban belső kerületek, beleértve Zuglót is, ahol jelentős ilyen építkezések vannak. Ez azt fogja jelenteni, hogy ezen önkormányzatok jogos bevételeinek - amelyek eddig voltak, úgy gondolom, mind a budai vári beruházások, mind a belvárosban folyó építkezések, mind a Városligetben folyó építkezések és sok más egyéb, mint a ferencvárosi építkezés - a megspórolása rá van kenve a református egyház kollégiumának a leégésére. Ugyanis nincs az benne, hogy ez a törvény csak egyszer alkalmazható, nem is beszélve arról, hogy ennek a törvénynek több más paragrafusa is van. Ez nemcsak arról szól, hogy ingyenes díjszámításról beszélünk, hanem itt van szó arról is, hogy közbeszerzés nélküli eljárás, ha a szociális nem tudom, minek az 50 százalékát pályázat útján nyeri el, akkor nem is kell közbeszerzés. Ez elkerülte itt mindenkinek a figyelmét. Tehát közbeszerzés se kell ezekre a pályázatokra. Ez azt jelenti, ha az önkormányzatok adnak be valamilyen pályázatot, de az is oda van írva, hogy ez csak egy cél, de bármikor a célt kormányhatározattal lehet módosítani, tehát ki lehet terjeszteni, ez is benne van ebben az előterjesztésben. Tehát most itt konkrétan egy tétel van megnevezve, ami, úgy gondolom, sérti a tulajdonhoz való jogát minden önkormányzatnak, és sérti a bevételhez való jogát, és azt kell mondanom, hogy sérti az Alaptörvényben lévő jogát. Az Alaptörvény egyébként kimondja egyértelműen azt, mégpedig a 32. cikke g) pontjában, hogy az önkormányzat a vagyonával és bevételeivel a kötelező feladatainak ellátása okán szabadon rendelkezik. A közterület önkormányzati vagyonnak számít, tehát úgy érzem, hogy az Alaptörvénnyel is ellentétes ez a javaslat, amit önök idehoztak elénk. Tehát összességében azt gondolom, hogy aki picikét is az önkormányzatiság iránt elkötelezettnek érzi magát… - vegyük azt, hogy hol jelenik meg a mi szavazónk, a mi lakosságunk: az önkormányzatoknál jelenik meg. Tehát mi most úgy szabályozunk valamit, hogy revánsot veszünk; egy bizonyos eset, fogadjuk el, hogy nem helyesen döntött a IX. kerület, hogy méltányolhatta volna a kéréseket, vagy talán ott valamit csinálhatott volna másképp. Hozzá kell tennem, hogy ha rendelet szabályozza, akkor ez nem oldható meg másképp, mint úgy, hogy rendeletmódosítást kellett volna esetleg végrehajtani, és ezt esetleg nem akarta. (Nacsa Lőrinc: Nem kellett volna!) De az nem
