Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. február 25. kedd - 108. szám - Közérdekű cél megvalósítását szolgáló beruházásokkal összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - MOLNÁR GYULA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
350 Eszükbe sem jut, hogy azt mondják, beszéljünk már arról, hogy mi a közös feladat és mi a közös felelősség. Csak zárójelben, halkan jegyzem meg: ha tényleg igaz, hogy ennek a református kollégiumnak az ügye váltotta ki ezt a fajta megvilágosodást a képviselő uraknál, akkor hányszor tárgyaltak a ferencvárosi önkormányzattal, mondjuk, akár az építtetők, akár pedig önök azzal kapcsolatban, hogy ezt a fajta méltányos döntést egy konkrét esetben meghozzák? A második, amit szeretnék önöknek mondani: önök elképesztően súlyos tévedésben vannak, ha azt gondolják, hogy a közterület-használati díj egy büntetés. Ez óriási és nagyon-nagyon súlyos - soha életükben még nem foglalkoztak önkormányzati ügyekkel. Az önkormányzati munka lényege pont az, hogy ha a településeden valaki elvégez egy munkát, ezáltal akadályozza ott a normális életet, bizonyos szempontból kihatással van a környezetére, akkor később az önkormányzatnak kell majd ezeket a dolgokat kompenzálni és megoldani, neki kell majd a környéken lakó kereskedőket rehabilitálni, neki kell az odavezető utakat rendbe rakni, neki kell bizonyos szempontból a bármilyenfajta keletkezett problémákat kezelni. Ezért a közterület-használati díj nem adó, az nem büntetés. (15.50) Az egy olyan járulékos része a beruházásnak - ezt nagyon jól mondta a képviselő asszony -, amivel számolnia kell a beruházónak, mert ez az ő nyereségének az a csökkentő tétele, amit azért kell fizetnie, mert azt a térséget terhelte azért, hogy ő pénzt keressen. Tegyük azt egy pillanatra félre, hogy egyébként a cél ebben az esetben egy metróépítés, mondjuk, egy toronyház építése vagy pedig egy leégett kollégium restaurációja. Tegyük ezt a dolgot ebben a pillanatban félre! A közterületi díj ezt jelenti. Azért van az önkormányzatok helyi rendeletében különböző méltányossági opció, mert ott kell az önkormányzatnak mérlegelnie azt, hogy mit is gondol arról a konkrét ügyről. Nagyon halkan jegyzem meg, hogy például a metróberuházás kapcsán - akkor én XI. kerületi polgármester voltam - kiszámoltuk, hogy több mint 2 milliárd forintnyi közterület-használati díjat vethettünk volna ki a fővárosra, de nyilván nem tettük meg, mert tárgyaltunk, és megpróbáltuk közösen megtalálni a megoldást. Erről kérdeztem önöket, hogy beszéltek-e erről. Ha engem kérdeznének meg és én lennék most ott a polgármester, akkor nyilvánvalóan azt gondolnám, hogy itt lehet és kell is tárgyalni. De elgondolkoztak már azon, hogy csak az elmúlt 2,5-3 hónapban mit kapott Baranyi Kriszta a fejére pusztán azért, mert merte megverni ezt a rendkívül kiváló, szimpatikus, az édesanyja és az édesapja által is nagyon kedvelt előző polgármestert? Tényleg, őszintén mondom, hogy ha 8-12 évig valaki a helyén van, és ilyen módon taszítja a helyben lakókat, annak azért el kell gondolkoznia a politikai dolgon. De ezt tegyük félre, ez az én személyes és szubjektív véleményem. Azt szeretném mondani, hogy önök itt nagyon nagy félreértésben vannak. A konkrét ügyben azt mondom, hogy nézzük meg, vizsgáljuk meg, hogyan, miképpen lehetne egy lényegesen komolyabb engedményt adni, mint amiről a IX. kerületi önkormányzat döntött. Egyetértek. Volt itt Böröcz képviselőnek egy egészen elképesztő mondata - ez vagy valamilyen szokás önöknél, vagy így működtek, vagy valamilyen másfajta tévedés az oka -, hogy az önkormányzat ellopja a pénzt. Magyarul, önöknél ez úgy van, hogy ha valaki egy közterületi díjat beszedett, azt ellopták? Önök szerint akkor a IX. kerületi önkormányzatban vagy bárhol másutt régebben beszedett közterület-használati díjak tulajdonképpen részei lettek a magánvagyonnak? Vagy hogy? Az önkormányzatnak van egy költségvetése, beszedi azt a pénzt, amit utána használnak nyilvánvalóan a megfelelő önkormányzati rendeletek szerint. Mi sem mondjuk azt, bár szívem mélyén mondanám, hogy önök az adókat ellopják, tehát beszedik az adókat, és utána ellopják, mert végeredményben, ha nagyon szigorúan nézzük, azért nem járunk messze a valóságtól. Azt szeretném önöknek mondani - nem akarok hosszasabban kitérni a jobbikos képviselő asszony mondataira -, hogy itt a konkrét ügyben azért elég komolyan kilóg a lóláb. Ami pedig az elvi részeket illeti, vegyék már észre, hogy olyan módon gázolnak át egy olyan alapvető jogon, amin a mi filozófiánk szerint fel kéne épülnie egy jogállamnak, hogy az valami elképesztő. S utána ehhez
