Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 4. csütörtök - 135 / 2. szám - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KISSNÉ KÖLES ERIKA nemzetiségi szószóló:
3436 várjuk, hogy a köznevelési törvény nemzetiségekre vonatkozó paragrafusai összhangban legyenek az éppen a tisztelt Ház előtt fekvő nemzetiségek jogairól szóló törvényben foglaltakkal is. Jelen törvényjavaslat 1. §-a új elemként kerül a nemzeti köznevelésről szóló törvény normatív szövegébe. A nemzetiségi intézmények számára is fontos a hatékony és eredményes tanítás, a nevelői munka sikeressége érdekében az erőszaktól mentes, biztonságos működés lehetősége. Ezt talán elősegíti ez az új elem, ha maradéktalanul nem is oldja meg. A szakképesítések megszerzését érintő intézményesített oktatás a köznevelési rendszernek törvény szerint is része, és ez a 2. § új szakaszával evidenciát nyer újra. Kiemelten fontosnak értékeljük a 3. §-ban foglalt módosításokat. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 4. §-a a köznevelési alapfeladatok sorában megelégedésünkre kiegészül a w) alponttal, a nemzetiségi alapfokú művészetoktatással, x) alponttal, a kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelés lehetőségével. Hosszú évek óta érzékeljük, hogy korunkban a szülői ház önazonosságtudat-átörökítését jelentősen kiegészíti a nemzetiségi óvodai nevelés. Nem csupán a nemzetiségi nyelv átadásában, de a nemzetiségi közösséghez tartozás, az identitástudat formálásában is kiemelt szerepet kap. A nemzetiségi óvodai nevelést végző közösségek a nemzetiségi hagyományok gyakorlása, megtartása érdekében értékes munkát végeznek, hozzájárulnak a nemzetiségi közösségek ünnepeinek méltó és szép megtartásához, a nemzetiségi jelenlétet erősítik egy-egy vegyesen lakott közösségben. A bolgár, görög és lengyel nemzetiség számára teljesül egy általa régóta igényelt fejlesztés, nevezetesen a kiegészítő nemzetiségi óvoda létesítésének lehetősége. A nemzetiségi nevelés és oktatás irányelvei és a NAT kerettanterveinek iránymutatása alapján készülő pedagógiai programokban hangsúlyt kell kapnia a nemzetiségi tartalmaknak. A jól kidolgozott intézményi programok mentén vállalhatnak garanciát intézményeink a nemzetiségi nevelési-oktatási forma eredményességére. Ezért - a 4. § (5) bekezdésében megfogalmazottaknak megfelelően is - a kerettanterveket nagy figyelemmel kell összeállítani. Az általunk ismert új NATban sajnos a nemzetiségi tartalmak rendkívül gyéren kaptak helyet, ezt kell a további alapdokumentumoknak jól pótolnia. A 10. § rendelkezik a pedagógiai programok összeállításáról, melyre a nemzetiségeknek tehát külön figyelmet kell fordítania. A törvényjavaslat 13. §-a a felvételi körzetek meghatározása vonatkozásában kap jelentős szerepet, biztosítja tudniillik a nemzetiségi önkormányzatok egyetértési jogának gyakorlását a továbbiakban is. Az intézmények felvételi körzetének meghatározása ugyanis több esetben idéz elő egyet nem értést a különböző települések iskoláskorú gyermekeinek szülei között, olykor egyes települések vezetői körében is. Ezért üdvözlendő, hogy helyi nemzetiségi önkormányzat hiányában az illetékes területi nemzetiségi önkormányzat is formálhat véleményt az érintett ügyben. A törvényjavaslat 19. §-a a tanárok számára előírt továbbképzési kötelezettségről határoz, nem nevesíti a nemzetiségi tanárok anyaországban teljesített továbbképzését, de nemzetiségi tanáraink az országok közötti oktatási-tudományos-kulturális területre vonatkozó együttműködési megállapodásai alapján ezzel a jövőben is élni szeretnének. A törvényjavaslat 22. §-a egyértelműsíti a nemzetiségek jogairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelően azokat a feltételeket, melyek a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézmények esetén a nemzetiségi szervezetek egyetértési és véleményezési jogára vonatkoznak. A köznevelésünk jó működése, a nemzetiségi közösségek és a képzőintézmények jó kapcsolata, az oktatást-nevelést igénybe vevő szülői és tanulói kör számára megnyugtató biztosíték, hogy a fenntartó a nemzeti köznevelésről szóló törvény 83. § (3) bekezdésében foglalt eljárások kapcsán hozott döntése előtt kikéri a nemzetiségek véleményét. A törvényjavaslat 25. §-a a térítésmentes tankönyvellátásról rendelkezik. A térítésmentes tankönyvellátás biztosításához az éves központi költségvetés biztosítja a tanulónként figyelembe vehető támogatási összeget. A nemzetiségi tankönyvek esetében a kis példányszámok miatt az ezzel való gazdálkodás nehézkesebb. E tankönyvek éppen az alacsony példányszám miatt lényegesen
