Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 4. csütörtök - 135 / 2. szám - Egyes törvényeknek a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ (DK):
3404 tisztességtelen, és egyáltalán nem tartozik abba bele, hogy bármi köze lenne ennek a válságkezeléshez. Önök most, amikor szükség lenne rá, egy forinttal sem segítik a nyugdíjasokat, nem segítik annak a milliós tábornak a létszámát és tagjait, akik igen nehéz helyzetben vannak, akik sok önkormányzat ajtaján kopogtatnak és megpróbálnak segítséget kapni. Bár tegyük hozzá, hogy legtöbbjük, vagy sokan közülük inkább már egyedül próbálják meg átvészelni ezt a dolgot, átvészelni azt a politikát, ami az egyik oldalról reménytelen helyzetbe sodorta őket. Önök tíz éven keresztül nem tudtak érdemi segítséget adni. Tíz éven keresztül alakították ki és építették fel azt a rendszert, hogy azt hihessék az emberek, hogy jobb helyzetbe kerülnek. Az elmúlt évben éppen a béremelések nyomán kiderült, hogy az önök kommunikációs szövege, a reálérték-megőrzés az ő szempontjukból a leszakadás folyamata. Sokan nem értették, mi az oka annak, hogy ők hónapról hónapra kevesebbet tudnak vásárolni. Nem értették, hogy miközben önök ezt ígérték, ehhez képest ez következik belőle. Éppen ezért azt hiszem, hogy ha önöknek - képviselőtársamnak mondom e tekintetben - lelkiismeret-furdalásuk kell legyen, akkor ezért igazán meg is kell hogy legyen. Minden okuk megvan rá, hogy elkezdjék azt a felzárkóztatást, amelyben a nyugdíjasokat megpróbálják jobb helyzetbe hozni. Az, hogy ezt ilyen módon teszik, és lényegében ilyen kezdetleges módon, ahelyett, hogy most és azonnal megadnák számukra ezt a lehetőséget, azt gondolom, hogy elfogadhatatlan. Néhány hónappal ezelőtt még a mellüket döngetve azt hirdették, hogy a magyar gazdaság milyen erős ütemben fejlődik, de amikor lehetőségük lett volna, akkor a 3580 milliárd forintos nyugdíjkiadásból ez a 13. havi kifizetés, amit most terveznek, 70 milliárd, tehát az egy évben összesen 280 milliárd forintba kerülne. Látják, két stadion helyett, azokat megspórolva megtehették volna azt, hogy milliókat hoznak jobb helyzetbe. De nem tették. Önök nem ezzel foglalkoztak, önök valami egészen mást csináltak. Csináltak belőle egy olyan rendszert, amit hasonlíthatnék a kedvenc szórakozásukhoz, amikor arra biztatnak, hogy minél többen főzzenek cseresznyepálinkát, de ez a folyamat még 40 százalékosra sem sikerült, pillanatnyilag 25 százalékot ígérnek az embereknek. Ez bizony ugyanolyan értéktelen, mint ahogy a másik is az lenne. Azt gondolom, hogy amikor ezt a lépést önök megtették, akkor például annak is ellentmondanak, amit leginkább az Állami Számvevőszék elnökétől hallgatunk végig, amikor az ő beszámolói vannak, hogy a jó kormányzásra mint zsinórmértékre mennyire figyelnek, és mi fog történni. Hát, tisztelt hölgyeim és uraim, amikor önök költségvetést terveznek, akkor éppen csak azokról feledkeznek meg, akikre a legjobban figyelni kellene; azokról az idős emberekről, akik lehetővé tették azt, hogy valamennyien itt legyünk. Akiknek járna az, hogy ne csak gazdasági mérlegben, ne csak a 3 százalékban gondolkodjanak - ennek is persze oka van -, hanem éppen azért, hogy az emberi megbecsülésüket el tudják érni. El tudjuk érni, de úgy tűnik, hogy ez nem az önök segítségével fog megtörténni, hiszen önök, mint Magyarország urai, egy olyan erkölcstelen filozófiát követnek, amiben lényegében mindent maguknak akarnak, és ezért minden lehetőséget, ami adódik, kihasználnak. Most számos olyan törvényjavaslat van itt, amelyekben éppen erre készülnek, illetve próbálják majd törvényesíteni mindazt, ami következik, ahelyett, hogy azokra a legkisebb nyugdíjjal rendelkező emberekre figyelnének, akiknek most és azonnali segítségre van szükségük. Abban szinte egészen biztos vagyok, hogy önök ennek a felmérésére biztosan nem készítettek semmilyen tanulmányt, mert akkor egyrészt talán dicsekedve itt lenne, a másik oldalról pedig akkor pontosan tudnák, hogy az embereknek mire van szükségük. Nem arra, hogy ilyen szavakkal azt ígérjék, hogy egyszer majd segítenek a nehéz helyzetben, a válságban. Ezért ajánlom figyelmükbe azokat a kutatásokat, amelyek alátámasztják azt, hogy erre a nyugdíjemelésre és ebben az értelemben a nyugdíjrendszer átalakítására biztos, hogy szükség lesz, mert önök ebben az ügyben a nyugdíjasokat sajnos magukra hagyták. (16.50) Hölgyem és Uraim! Ezzel a lépéssel nem tudtak eleget segíteni ezeknek az embereknek. Köszönöm szépen, elnök úr.
