Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 4. csütörtök - 135 / 2. szám - Egyes törvényeknek a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - UNGÁR PÉTER, az LMP képviselőcsoportja részéről:
3395 vinné ki ezt a pénzt. Tehát ez itt maradna a magyar gazdaságban, ezért a magyar gazdaságot tovább tudná pörgetni. Az a helyzet, hogy nyugdíjemelésre is szükség van - ezt amúgy a kormányzat is mondja. Itt különböző termelésjelentési problémák vannak utána, hogy itt mit mondanak, de a véleményünk szerint ezt a nyugdíjemelést sávosan kell megtenni. Illetve, és erről már sok szó volt, inflációkövetővé kell tenni valóban a nyugdíjat, úgy, hogy arra a kosárra vonatkozzon, amit a nyugdíjak használnak, ne pedig az általánosra, de ezt képviselőtársam kifejtette. Most egy másik témára térnék rá, ami a magyarországi idősekkel kapcsolatos. Az a helyzet, hogy a magyarországi idősek, az ember életkorából adódó sajátosságból és az elöregedő társadalomból adódó sajátosságokból következően, egyre több évet töltenek segítségre szorulva, hiszen bár egyre inkább nő - nagyon szerencsés, hogy ez így van - a várható élettartam, úgy egyre nő azoknak az éveknek a száma mindannyiunknál, ami utána gondozást igényel. Ez így van most a Fidesz-kormány alatt, és akármi történik a következő harminc választáson, ez a tény így marad. Nem látom azt, hogy a kormányzati politika ezzel foglalkozna. Ha foglalkozna ezzel a kormányzati politika, és azzal, hogy ez egyre több embert fog érinteni Magyarországon, akkor nem 38, illetve 58 ezer forintot kapnának azok, akik 0-24 órában idős honfitársainkat otthon gondozzák. Pontosan tudjuk mindannyian, vagy el tudjuk képzelni, ha nem mondjuk, milyen megterhelő és gyönyörű munka az, ha valaki például demenciával élő idősebb rokonait otthon gondozza, ez nem 38, illetve 58 ezer forintot érdemelne, hanem minimum a minimálbért. Az is igaz, hogy az idősellátásba önök valójában nem fektettek pénzt az elmúlt időszakban. A várólista az elmúlt hét évben tulajdonképpen változatlan volt, 2,2 év átlagban - ezt amúgy az EMMI mondta egy írásbeli kérdésre, hiszen, nem tudom, államtitkár asszony mennyire tudja, de nagyon sokat foglalkoztatom a parlamenti osztályukat, tehát ezt ők mondták egy írásbeli kérdésre -, egyszerűen a legtöbb családban hatalmas probléma az, hogyan tudja méltó módon egy idősebb rokonát akkor elhelyezni, amikor már szakmai ápolásra szorulnak ezek az idős emberek. Ez egy hatalmas probléma Magyarország legnagyobb részében. Az a helyzet, hogy azok az emberek pedig, akik az idősellátásban dolgoznak, a szociális dolgozók, az ő béreik pedig megalázóan alacsonyak, szinte a legrosszabban fizetett munkavállalói az államnak. Ők azok, akikre amúgy a koronavírus elleni küzdelem kapcsán is különös terhelés hárult, és ők azok, akik még azt az egyszeri 500 ezer forintos bérkiegészítést se kapták meg, amit a kormány nagyon helyesen amúgy odaítélt az egészségügyi dolgozóknak. Nacsa képviselő úr, ne vágjon arcokat! Ezt már párszor kipróbáltuk, nem tudnak egy épeszű érvet mondani, hogy miután lefolytattak egy pártpolitikai kampányt három hónapon keresztül azzal kapcsolatban, hogy mi történik egy budapesti idősotthonban, az országosan az idősotthoni dolgozóknak miért nem adtak egyszeri 500 ezer forintos kiegészítést ugyanúgy, mint az egészségügyi dolgozóknak. (Dr. Pósán László közbeszól.) Pósán képviselőtársam se kiabáljon be! Ezek az emberek pluszmunkát végeztek, ráadásul a járványveszélynek kitéve. Tehát értelemszerűen megérdemelnék ezt. Az idősgondozás kapcsán még az is nagyon fontos, hogy olyan átmeneti módon kell ezt támogatni, ami jelenti például a házi segítségnyújtást. Szintén nagyon sok idős honfitársunk igényli ezt, és egyre több fogja. És azok az emberek is nagyon alulfizetettek, akik jelenleg házi segítségnyújtásban dolgoznak. És amennyiben az önkormányzatoktól elveszik a forrást és nem odaadják, azt jelenti, hogy még kevesebb erőforrás fog olyan extra szolgáltatásokra kerülni, amelyek amúgy nagyon fontosak, ilyen a gyógyszer vagy az időseknek való bevásárlás s a többi. Összességében az tudom mondani, bár ez a törvényhez értelemszerűen nem kapcsolódott elsődlegesen, mégis nagyon fontos az, hogy két oldalról kell megnézni, hogy mit tud az Országgyűlés tenni azoknak az embereknek az érdekében, aki 40-50 évet ledolgoztak, gyermekeket fölneveltek, de fizettek adót és tb-t. Az egyik értelemszerűen az, hogy a gazdasági teljesítőképességhez képest a lehető legnagyobb nyugdíjat vagy nyugdíjszerű járulékot adjuk nekik, a másik pedig: hogyha életkorukból adódóan az állami szolgáltatásokat kívánják igénybe venni, akkor ezeket a szolgáltatásokat a lehető legjobb színvonalon nyújtsuk nekik, történjen ez az egyik