Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. február 25. kedd - 108. szám - Az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
337 Ahhoz, hogy megértsük a javaslat aktualitását, szemügyre kell vennünk az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának évenként kiadott jelentését, amely a modern kori rabszolgaságról, vagyis az emberkereskedelemről szól. Az emberkereskedelem jelentés által használt fogalomrendszerébe a gyermekprostitúció is beletartozik. A javaslat maga is hasonló logikát követ, így fordulhat elő, hogy bár a javaslat címe az emberkereskedelemre utal, tartalmilag valójában elsősorban a gyermekprostitúció áldozatává vált gyermekek védelme képezi a legjelentősebb tartalmi elemeit. A korábban említett, az Amerikai Egyesült Államok által kiadott jelentés lesújtó képet fest a gyermekprostitúció helyzetéről Magyarországon. A korábbi jelentések alapján egyértelműen megállapítható, hogy 2010 óta folyamatosan romlott Magyarország megítélése az emberkereskedelem és a gyermekprostitúció elleni védelem területén. Érdemes megjegyezni, hogy 2007-ben és 2008-ban az akkori szocialista kormánynak sikerült annyira hatékonyan fellépni a gyermekprostitúció ellen, hogy a lehető legjobb kategóriába sorolták az amerikai külügyminisztérium jelentése alapján Magyarországot, amire egyébként se előtte, se utána egyetlenegy kormány sem volt képes. És bár 2009-ben visszaestünk az eggyel lejjebb lévő kategóriába, azonban az Orbán-kormánynak azóta sem sikerült elérnie, hogy még feljebb kerüljünk ebben a kategóriában. Most, jelenleg egy szinten vagyunk Irakkal, Libériával és Szudánnal. Érdemes összehasonlítani az utolsó szocialista kormány gyermekprostitúcióval szemben fellépéseinek értékelését és az Orbán-kormány gyermekprostitúcióval szembeni fellépéseit. A szocialista kormányok 2010-es értékelésekor pusztán azt találta kifogásolhatónak a jelentést író amerikai külügyminisztérium, hogy az akkori magyar kormány nem biztosított a magyar állampolgárokéval azonos, magas szintű védelmet a külföldi állampolgárok számára, illetve, hogy az áldozatokra költött állami források kissé visszaestek az előző évekhez képest. (14.50) Ezért soroltak minket vissza a legjobb kategóriából eggyel alacsonyabbra. Ehhez képest a 2019-es jelentés, amelyet Donald Trump kormányának külügyminisztériuma adott ki, tehát baloldali elhajlással egyáltalán nem vádolható (Nacsa Lőrinc: Dehogynem!), sokkal kritikusabb képet fest országunkról. A jelentés szerint az áldozatsegítés, tehát többek között a gyermekprostitúció áldozatává vált gyermekek segítése elégtelen, szórványos és szervezetlen. A nyomozások, vádemelések és ítéletek száma nagymértékben visszaesett az előző évekhez képest, ez azonban önmagában nem jelent esetszámcsökkenést, és az elítéltek nagy része is csak felfüggesztett börtönbüntetést kapott. A gyermekáldozatoknak egyáltalán nem nyújtanak szakszerű segítséget. És az egyik legbrutálisabb: 54 gyermeket büntettek meg a magyar hatóságok 2018-ban azért, mert áldozatként részt vettek gyermekprostitúcióban. Ezen 54 gyermek mindegyike leánygyermek volt, ráadásul az 54 gyermekből 7-et börtönbe is zártak. Azért büntették meg őket, és azért rabosították őket, mert gyermekprostitúcióra kényszerítették őket; tehát magukat az áldozatokat. Fontos megemlítenem, hogy pontosan tegnap Hohn Krisztina képviselőtársam beszélt arról, hogy több esetben Magyarországon, amikor családon belüli erőszakról beszélünk, magukat az áldozatokat hibáztatták, és államtitkár úr válaszolt a feltett kérdésre, hogy pontosan ezt kellene megszüntetni, és itt is erről beszélünk. Jelentős továbbá, hogy a gyermekprostitúció kihasználása miatt, Btk. 208. §-a szerinti bűncselekmény, egyetlenegy ítélet sem született 2018-ban, ami azt jelzi, hogy a magyar állam hatékonyabb a kihasznált gyermekekkel szembeni fellépésben, mint az őket kihasználó nagykorúak elleni fellépésben. Ez utóbbi tényt egyébként a jelenleg tárgyalt javaslat sem tagadja, hiszen pont ezek miatt a rabosított gyermekek miatt van szükség arra, hogy a javaslat büntethetőséget kizáró okként szabályozza azt, ha a gyermeket arra kényszerítik, hogy prostituálttá váljon. Fontos megjegyezni, hogy érdekes módon a szocialista kormány 2008-as és 2010-es jelentésében nem volt szó arról, hogy gyermekeket zártunk volna börtönbe azért, mert prostitúcióra kényszerítették őket. Megjegyzendő az is, hogy a gyermekprostitúcióban áldozatként részt vett, börtönbe zárt gyermekeknek a ma megszavazott börtönbizniszes törvény alapján nem ítélhető meg kártérítés.
