Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 4. csütörtök - 135 / 2. szám - Egyes törvényeknek az állatok fokozott kímélete érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - Egyes vagyongazdálkodási és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára, a napirendi pont előadója:
3350 viszonyokban és az igazgatási rendszerben végbement változásokat és ezek kezelésére adható válaszokat. Tisztelt Országgyűlés! Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosításának a célja a barnamezős területek és a korábbi vasútüzemi területek vonatkozásában a beruházásösztönző környezet kialakítása; a honvédelmi rendeltetésű területek esetében pedig a honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekek érvényesülésének előmozdítása azáltal, hogy az övezeti besorolás megállapítására speciális eljárást teszünk lehetővé, amennyiben az övezeti besorolást még nem állapították meg. Tisztelt Ház! A benyújtott javaslatnak az állami vagyonról szóló törvény módosítására irányuló rendelkezése szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. közreműködik az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter tulajdonosijog-gyakorlása alá tartozó, állami vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi ügyletek tekintetében a miniszter tevékenységének ellátásában. (12.10) A törvény módosításának célja továbbá a rendelkezés szövegének egyértelművé tétele annak érdekében, hogy azok a szervezetek, amelyek a közfeladat, valamint a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához szükséges infrastruktúrát biztosítják, mentesüljenek a vagyonkezeléssel járó visszapótlási kötelezettség teljesítése alól. A mentesülés indoka, hogy az érintett szervezetek alapvetően jogszabályban meghatározott közfeladat, jellemzően útüzemeltetés, illetve kormányzati célú hírközlési igények kielégítése ellátásához szükséges infrastruktúrát biztosítanak egyéb állami tulajdonban álló szervezetek részére. A vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges ingatlanok esetében az ingatlanok jogi sorsának rendezéséhez szükséges módosítás már megtörtént a Nemzeti Földalapról szóló törvényben. A jelen módosítás eredményeként a valóságban országos közútként funkcionáló ingatlanok, megnevezésüktől függetlenül, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosijog-gyakorlása alá kerülnek, megkönnyítve az azokkal való rendelkezést és az egységes tulajdonosi joggyakorlást biztosítva a közúti közlekedési infrastruktúra felett. Az országos közutak vagyonkezelői által vezetett közútnyilvántartás alapján egyértelmű, hogy mely ingatlanok tartoznak a közúti infrastruktúrához, ezek a földingatlanok ugyanúgy nem képezik a Nemzeti Földalap részét, mint a vasúti pályahálózathoz tartozó földingatlanok, amit a jelen törvényjavaslat tesz egyértelművé. Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvényjavaslat által célzott módosítások a takarékszövetkezeti integrációra vonatkozó szabályozást is érintik. A szövetkezeti hitelintézeti integrációt létrehozó, 2013-ban megalkotott törvény egy olyan stabil intézményi és szabályozási környezetet teremtett, amelyben a takarékszövetkezeti szektor fejlődése biztosítottá vált. A szabályozás bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatai igazolták a 2013-as jogalkotás célját és irányát, a létrehozott központi szervek szabályozói és üzleti kontrollja képes e fontos piaci szegmens hatékonyságát és biztonságos működését javítani. 2019-ben megvalósult az egyes takarékszövetkezetek egybanki szervezetben való egyesülése, s ezzel az üzleti folyamatok költséghatékony koncentrációja, amely indokolttá teszi a felügyelési és irányítási rendszer egyszerűsítését is. A törvényjavaslat fő célja, hogy a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény módosításával biztosítsa az integrációban lezajlott egyesülési folyamatok eredményeként létrejött, kevesebb szereplős intézményi struktúra leképezését a törvényi szabályozásban. A törvényjavaslat korszerűsíti az integrációs szervezet és az integrációs üzleti irányító szervezet szerepkörét, valamint a működési hatékonyság biztosítása érdekében pontosítja az integráció tagjai által teljesítendő kötelezettségeket is. Az egyesülési folyamatok eredményeként az integráció jellemzően nem szövetkezeti formában működő tagokból áll, ezért a törvényjavaslat módosítja az integráció egyes szereplőinek elnevezését. A „szövetkezeti hitelintézet” fogalom helyett az „integrált hitelintézet” fogalmat vezeti be, továbbá a szövetkezeti hitelintézetek integrációs szervezetének
