Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. február 25. kedd - 108. szám - Az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
334 javaslatban. Aztán szükség van-e önálló cselekvési tervre ebben a témában? Nagyon nehéz ez a harc a gyermekprostitúció ellen, mert kevés a szakmaközi együttműködés ebben a témában, hiányos és ellentmondásos jogszabályi háttér volt, nem megfelelően tisztázta a kompetenciahatárokat és a jelzési minimumokat az eddig rendszer. A hatékony módszerek hiányos ismerete is ok volt, aztán a rendszer strukturális hibái is okai voltak. Ez Magyarországon az északkelet-magyarországi régiót érintette a legjobban, itt volt a legelterjedtebb az ezzel kapcsolatos bűncselekmények elszaporodottsága. Erre sok minden hatással van, így például, amit már 2010 óta itt sokszor tárgyaltunk, az az uzsora. Az uzsora során, amikor kiszolgáltatottá válnak egyes családok teljes mértékben, sokszor nem tudnak mással fizetni, akkor a családon belül egy tizenegynéhány éves lány felajánlásával próbálnak törleszteni vagy határidőhöz jutni. De nemcsak az ő esetükben van probléma. Nagyon súlyos az állami gondozásban felnövekvő gyermekek problémája is, hiszen nagyon gyakran látták azt emberek, akik ismerték az állami gondozottakat, hogy kimenőnapjaikon, szabadidejükben hol vannak. Ott, azon az utcán állnak, ahol a prostituáltak szoktak állni. Egy óriási probléma az, hogy ebben az esetben nagyon sokan behunyták a szemüket, szemet hunytak felette, nem akartak vele foglalkozni, és bizony, ez egyre inkább elszaporodott Magyarországon. Tehát egyrészt családból is kerültek ki ezek a gyerekek, másrészt az állami gondozási rendszerből is nagyon gyakran. Sajnos sok felmerülő kérdés van és megoldási javaslat is ebben a témában, de vajon vannak-e megfelelő statisztikák, van-e megfelelő adatgyűjtés ezen a téren, mennyire lehetnek hitelesek ezek a statisztikák? Aztán vannak-e különböző felvilágosító programok, hogy elkerüljük ezeket az élethelyzeteket? Vannak-e, illetve milyen visszailleszkedési programok vannak? Léteznek-e? Jó-e a szakmai képzés? Megfelelő-e a gyermekpszichiátriai ellátás Magyarországon? Ezt a bűncselekménytípust nagyon nehéz bizonyítani. Gyanú van, bizonyíték nincs. Nehezen megfogható, s óriási a latencia. Miért? A szakellátásban dolgozók megfogalmazták, hogy miért. Azért, mert a gyermek nem meri felvállalni. Nem meri felvállalni, egyrészt, mert szégyelli, másrészt, sokszor nagyon furcsa belegondolni az ő helyzetükbe, de akiket gyermekprostitúcióra kényszerítenek, ők nem is tekintik sajátjuknak a testüket, hanem azé, aki rendelkezik fölötte. Úgy érzi, hogy az ő teste azé, és ő hivatott rendelkezni fölötte, és ezt nem tekinti olyan dolognak, amit neki jelezni kellene. S nagyon gyakran rokon, nagyon gyakran közvetlen hozzátartozó az, aki arra kényszeríti a gyermeket, s nyilván a gyermek nem fog a saját hozzátartozója, rokona, családtagja ellen vallani egy büntetőeljárás során, vagy nem fog gyermekként majd feljelentést tenni. A gyerek sokszor nem áldozatként éli meg a futtatóját, hanem családtagnak, a szerelmének tartja, a bizalmi emberének tartja, aki az egyetlen, akibe ő kapaszkodhat. Úgy érzi, az egyetlen, akiben megbízhat, és az egész társadalom és mindenki ellene van, és az egyetlen biztos pont a futtatója az életében, és ez is egy súlyos probléma, ami miatt a latencia fennmarad, és nem sikerül bizonyítani. Aztán sokszor félnek ezek a gyerekek. Félnek, mert gyakran szervezett bűnözők állnak a kényszerítők mögött vagy között, és nyilván okuk is van arra, hogy féljenek tőlük. A másik probléma, hogy nemzetközi együttműködést is igényel a téma feltárása, mert ezek sokszor egész Európát átszövő bűnszervezetek részeként jelennek meg a nagyvilágban. A jelen javaslatnak vannak előnyei, elsősorban előnye van, legfőbb előnye, hogy gyors intézkedésre ad lehetőséget, az áldozattá váló gyermek gyorsan speciális gyermekotthonba kerülhet. Hátránya az, hogy vajon milyen lesz a végrehajtás. Vajon sikerül-e jobban végrehajtani, mint ahogy eddig, vagy ugyanúgy járunk, mint a családon belüli erőszakkal, ahol szintén nem nagyon találunk megoldást erre a problémára, és ugyanúgy nem nagyon tudjuk fölszámolni? Aztán lesz-e a rendőröknek megfelelő, speciális szakmai képesítése ezen a területen, hiszen úgymond, kvázi egy új területet kapnak most meg, új hatáskörrel fognak rendelkezni? Aztán milyen eszközök használatával léphetünk előre? Azt láthatjuk, hogy komplex eszközökre van szükség. A kényszerítők, a kizsákmányolók, a haszonélvezők még súlyosabb megbüntetése lehet az egyik megoldás, amit ez a törvényjavaslat tartalmaz is. Aztán fontos a felvilágosítás, a prevenció erőteljes megjelenítése, a gyermek kiszolgáltatott helyzetének megszüntetése, mert általában ez
