Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak

2020. június 3. szerda - 134. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik):

3328 elfelejteni, sem meghaladni. Tanulni lehetne belőle, és tanulni kellene belőle, de sajnos ettől évről

évre egyre távolabb kerülünk. Miközben jobb- és baloldalon azzal vagyunk elfoglalva, hogy ki nem elég jó magyar, kit lehetne,

kellene még kirekeszteni ebből a nemzetből, hogy jobban érezzük magunkat, nem vesszük észre,

hogy mindennap a kis Trianonok mindennapjait éljük. Minden egyes Facebook-komment, amikor kétségbe vonjuk valamelyik honfitársunknak a magyarságát, vagy azért, mert Soros-ügynök, vagy

azért, mert fideszes, vagy azért, mert fasiszta, vagy azért, mert kommunista, vagy határon kívüli,

vagy határon belüli, minden egyes ilyen alkalommal mi magunk is aláírjuk képzeletben a trianoni

békeszerződést, és ennek sajnos súlyos ára van. Ha újra egyesíteni akarjuk ezt a nemzetet, akkor

ehhez először saját magunkat kell felemelnünk, és ha ez sikerül, utána kérhetünk számon bárki mást

ezért. De mi is várható el a mindenkori magyar kormánytól? Meggyőződésem szerint négy dolog: a

realitásokkal szembenéző, okos diplomácia és kultúrpolitika, amely átível kormányzati ciklusokon,

és a megosztottság helyett a konszenzusra törekszik. Egy olyan politika, amely aktívan,

kezdeményezően lép fel az önrendelkezés jogáért a létező összes nemzetközi színtéren. Egy olyan

politika, amely nemcsak azt a 2-3 millió szavazót tekinti magyarnak, aki rá szavaz, hanem

mindenkit, aki Arany János és Szabó Lőrinc nyelvét beszéli a Kárpát-medencében vagy bárhol a

nagyvilágon. (2.10) Egy olyan politika, amelynek célja, hogy szövetségeseket és nem vazallusokat keres, és amelynél

a politikai hűség, a politikai egyetértés nem előfeltétele a nemzethez tartozásnak. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez lenne az a nemzetpolitika, amely méltó az elmúlt száz év összes

véráldozatához. Csak ezért érdemes dolgozni, de ezért érdemes dolgozni. Köszönöm szépen a

figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett

Lukács László György képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr! DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy tűnik, valami véget

ért. A jelenlegi helyzet, azaz a koronavírus-járványra hivatkozva június 6-ától járatritkítások lesznek

a Magyar Államvasutaknál, úgynevezett járványügyi menetrend lép életbe. Ennek egyik érintettje a

Tiszafüred és Karcag közötti 103-as vasútvonal lesz; a vasúti kapocs, ami összeköti az ország egyik legforgalmasabb vasúti vonalát, a 100-as vonalat a kiemelt turisztikai régióval, a Tisza-tó

fővárosával, Tiszafüreddel. Úgy tűnik a koronavírus-járvány okozta válság egyik első áldozata a 103-as, Karcag-Tiszafüred

közötti vasútvonal lesz. A vonalon az úgynevezett „kis piros” rótta eddig a köröket változó

intenzitással, és ami maradt belőle, az egy hajnali járat, egy hajnali vonatpár lesz, amely reggel fél 7kor indul Karcagról, majd tértében Tiszafüredről ismét Karcagra érkezik vissza. A fő probléma ezzel, hogy lényegében elvész a környékről a tömegközlekedési opció. Elvesznek

a térségnek a délről való megközelítés lehetőségei, az a lehetőség, ami alapján viszonylag gyorsan és

röviden lehet a Tisza-tóhoz eljutni, és egy olyan lehetőség, amely helyettesíti nagyon sokszor a rendkívül rossz állapotban lévő közutakat, amelyek a Tisza-tó környékén vannak. Elvész vele az

oktatási és munkába járási lehetőség rengeteg lakos számára. Sajnos, nem példa nélküli a járatritkítás vagy a vonal felfüggesztése, megszüntetése. Volt

ugyanis egy másik válság, amikor egy másik kormány a válságkezelésében úgy döntött, hogy ismét a

Tiszafüred-Karcag közötti vasútvonalhoz nyúl. Micsoda válságkezelés, hogy mindenki itt kezdi a

leépítést?! 2009. december 13-án ugyanis megszűnt a tömegközlekedés a vonalon, és most, 2020.

június 6-án az ismét megszűnik, függetlenül attól, hogy már csak egyetlenegy vonatpár maradt, csak

úgy hírében, hogy legyen valamilyen közlekedés. Ezt adta a kormány, pedig ugyanez a kormány